Az EU főkülügyére ragaszkodik a palesztin állam létrehozásához

– fogalmazott.

Az uniós diplomácia vezetője hangsúlyozta, a humanitárius helyzet a Gázai övezetben „nem lehet rosszabb”. A humanitárius ellátást biztosítani kell azon százezreknek, akiknek a nélkülözés mellett bombáktól kell tartaniuk – mondta.

Újságírói kérdésre válaszolva Borrell kijelentette: „az ukrajnaiaknak nem kell aggódniuk”, az Európai Unió mindaddig segélyt juttat az országnak, ameddig arra szükség van. Az európai segítség erősebb, mint valaha.

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere kiemelte: Gáza rendkívüli helyzetben van, azonnali tűzszünetre, az ellenségeskedés leállítására, a túszok szabadon bocsátására és a nemzetközi jog tiszteletben tartására van szükség.

– hangoztatta. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fenntartható béke helyreálljon a régióban – húzta alá.

Mivel a katonai megoldás nem hozhat megoldást, az izraeli, a palesztin, a szaúd-arábiai, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszterrel tervezett hétfői megbeszéléseken az EU politikai megoldásra fog törekedni – mondta.

A belga külügyminiszer reményét fejezte ki, hogy Brüsszel a közeljövőben békekonferenciát szervezhet a helyzet politikai megoldására.

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió szankciókat fog bevezetni a ciszjordániai palesztinok ellen erőszakos cselekményeket elkövető izraeli telepesekkel szemben.

Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, hogy

Hangsúlyozta: ehhez biztosítani kell, hogy a terrorszervezet ne részesülhessen semmilyen pénzügyi támogatásban. Ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy pénteken az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamász terrorszervezetet és a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetet érintő korlátozóintézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett.

Addig nem élhetnek békében sem az izraeliek, sem a palesztinok, amíg mindkét nép nem érzi biztonságban magát. Ehhez a kétállami megoldás jelentheti az egyetlen megoldást – hangoztatta a német külügyminiszter.

Közben

A hírügynökség azt közölte, a hadsereg lőtte az övezet déli részén lévő, a szárazföldi hadműveletek egyik központjának számító Hán-Júniszt. Mindeközben Izrael északi, a libanoni határhoz közeli részén ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Egy, a Hezbollah libanoni síita milíciához közeli forrás a sajtóval azt közölte, hogy

Helyi médiaforrások szerint mindemellett az izraeli hadsereg hat embert vett őrizetbe a ciszjordániai Hebronban éjszakai razziák során.

Az éjszaka a Gázát irányító Hamász terrorszervezet és a vele szövetséges fegyveres csoportok által elhurcolt túszok rokonai és támogatói gyűltek össze Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciájánál.

Azt követelték, a kormány kezdjen tárgyalásokat a túszok hazatéréséről. A Times of Israel című izraeli lap beszámolója szerint

Az egyik, sátor elé kirakott táblán a „Jobban szeretjük a gyerekeinket, mint amennyire gyűlöljük a Hamászt” felirat volt látható – közölte a lap.

A Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén,

Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben.

Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 25 ezret. Az ENSZ adatai szerint már legkevesebb 1,7 millió gázai – az övezetben élők több mint 80 százaléka – menekült el otthonából.