Az ENSZ humanitárius tűzszünetet követel Gázában, Biden kormányátalakítást akar Izraelben

•  Fotó: Facebook/ENSZ

Fotó: Facebook/ENSZ

Azonnali humanitárius tűzszünetet sürgetett kedden az ENSZ az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúban.

Hírösszefoglaló

2023. december 13., 08:002023. december 13., 08:00

A határozatot az ENSZ-közgyűlés 193 tagjának több mint háromnegyede támogatta, röviddel azután, hogy a javaslatot a Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok a múlt héten megvétózta.

Az Egyesült Államoknak a Közgyűlésben nincsen vétójoga. Washington most is a határozattervezet ellen szavazott Izraellel és nyolc másik országgal együtt.

A tervezetet 153 tagállam támogatta, míg 23 ország tartózkodott.

Az ENSZ-közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek, de politikai súlyuk van, és a háborúról kialakult általános képet tükrözik.

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szavazás előtt kijelentette, hogy a határozat több aspektusával – így a rettenetes gázai humanitárus helyzet sürgős megoldásának szükségességével, a polgári személyek védelmével és a túszok szabadon engedésével – az Egyesült Államok egyetért.

Hozzátette azonban:

„Minden azonnali tűzszünet a legjobb esetben időleges, a legrosszabb esetben pedig veszélyes lenne az izraeliek számára, akik szüntelen támadások alanyai lennének, és veszélyes lenne a palesztinok számára is, akik megérdemlik az esélyt, hogy jobb jövőt építsenek maguknak, a Hamásztól szabadon”.

Az ENSZ-ben tartott szavazás előtt Joe Biden amerikai elnök kijelentette a 2024. évi választási kampány egyik támogatásgyűjtő rendezvényén, hogy Izrael elveszíti a nemzetközi támogatást a válogatás nélküli légitámadások miatt.

Gilad Erdan, Izrael állandó ENSZ-képviselője a szavazás előtt leszögezte:

„A tűzszünet csak egy dolgot jelentene: a Hamász, az Izrael és a zsidók megsemmisítésére esküdött népirtó terroristák túlélésének biztosítását.”

Izrael a levegőből támadja a Gázai övezetet, ostromzárat állított fel és szárazföldi offenzívát indított a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása megtorlásául. Izraeli közlés szerint a Hamász fegyveresei 1200 embert öltek meg és 240 embert hurcoltak túszként a Gázai övezetbe. A gázai egészségügy-minisztérium szerint 18 205 palesztin halt meg és megközelítőleg ötvenezren sebesültek meg.

Az ENSZ-közgyűlés határozata valamennyi túsz azonnali és feltétel nélküli elengedését követeli, és felszólítja a harcoló feleket, tartsák be a nemzetközi jogot, különös tekintettel a polgári személyek védelmére.

Az ENSZ-közgyűlés októberben 121 igen, 14 nem szavazattal – közöttük az Egyesült Államokéval, valamint 44 tartózkodással már elfogadott egy határozatot, amely „azonnali, tartós és fenntartható humanitárius fegyverszünetet szorgalmazott, amely elvezet az ellenségeskedések beszüntetéséhez”.

Eközben

Joe Biden amerikai elnök szerint szükség lenne az izraeli kormány átalakítására annak érdekében, hogy ne forduljon el a zsidó államtól a világ.

A politikus erről kedden beszélt egy washingtoni kampányeseményen.

Joe Biden a demokrata párt pénzügyi támogatói előtt tartott beszédében kifejtette, hogy a jelenlegi Izrael történetének legkonzervatívabb kormánya, hozzátéve,

ez a kabinet nem akar kétállami megoldást az izraeli-palesztin konfliktus lezárásaként.

Joe Biden úgy fogalmazott, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek „kemény döntést kell hoznia”, amit azzal támasztott alá, hogy Izrael a „válogatás nélküli bombatámadások” miatt kezdi elveszíteni a világ támogatását. Megjegyezte, hogy az izraeli kormányfőnek meg kell erősítenie és változtatnia kormányát annak érdekében, hogy képes legyen hosszú távú megoldást találni az izraeli-palesztin konfliktusra.

Joe Biden hétfőn a zsidó közösség tagjai számára a Hanuka alkalmából tartott fogadáson azt mondta, hogy

az Egyesült Államok folytatja Izrael katonai támogatását, amíg „meg nem szabadul a Hamásztól”,

de hozzátette, hogy Izraelnek nagyon óvatosnak kell lennie ebben, mert „a világ közvéleménye egyik napról a másikra meg tud változni”, amit nem szabad hagyni megtörténni.

Az elnök határozottan elítélte az Izrael és Hamász közötti háború miatt erősödő antiszemitizmust.

Közben az izraeliek arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy

a gázai alagutak egy részét „korlátozott mértékben” tengervízzel árasztják el, hogy teszteljék, hogyan lehet nagyobb léptékben lebontani az alagúthálózatot

– mondta egy amerikai tisztségviselő kedden a CNN-nek.

Az izraeliek még nem biztosak abban, hogy ez működni fog-e – mondta a tisztségviselő –, de biztosították az Egyesült Államokat arról, hogy óvatosak lesznek, és csak olyan alagutakban tesztelik a módszert, ahol nem hiszik, hogy túszokat tartanak fogva.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal közölte, hogy úgy véli, 135 túszt tart még fogva a Hamász, akik közül néhányan vélhetően amerikai állampolgárok.

Az izraeli hadsereg (IDF) a hónap elején közölte, hogy

legalább 500 alagútaknát semmisített meg Gázában, és több mint 800-at lokalizált a palesztin enklávé körül.

Az IDF a múlt héten azt mondta, hogy az alagútaknák közül sok „polgári területeken” és polgári építményeken belül volt.

2021-ben a Hamász azt állította, hogy 500 kilométernyi alagutat épített a Gázai övezet alatt, bár nem világos, hogy ez a szám pontos volt-e vagy csak megtévesztési kísérlet.

Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy bár hallott olyan állításokat, hogy jelenleg nincsenek túszok az alagutakban, kormánya nem tudta ezt kétséget kizáróan megerősíteni.

Közben Joav Galant izraeli védelmi miniszter kedden azt mondta, hogy

a Gázai övezetben lévő csapatok mélyen a föld alatt tevékenykednek.

„Felkutatják a Hamász infrastruktúráját és megsemmisítik azt” – mondta.

Egy dél-izraeli hadosztályparancsnokságon tett látogatásán Galant azt is elmondta, hogy az IDF megtalálta Ahmed Randornak, a Hamász északi dandárja Gázában megölt parancsnokának két testvérét.

„Miután az IDF likvidálta Randort, a Gázai Északi Brigád parancsnokát, a testvérei megadták magukat, és most információkat szolgáltatnak az IDF-nek és az ISA-nak” – mondta Gallant.

A továbbiakban elmondta, hogy a Hamász infrastruktúrája Gázavárosban és a Gázai övezet északi részén az összeomlás szélén áll. Az IDF műveletei a föld felett és a föld alatt is zajlanak – tette hozzá.

„Csapataink mélyen a föld alá is leereszkednek, hogy felkutassák [a Hamász] bunkereit, parancsnoki központjait, kommunikációs helyiségeit és fegyverraktárait”

– mondta Galant.

Az IDF másik szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy elmondta, hogy a déli Hán-Júnisz, valamint az északi Dzsabalia és Sedzsíja területek voltak a harcok epicentrumai.

A katonai szóvivő azt is elmondta, hogy

az izraeli hadsereg katonái megtalálták és hazaszállították két, az október 7-i terrortámadás idején elrabolt izraeli túsz holttestét a Gázai övezetből.

A holttesteket egy alagútban találták meg a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabaliában, ahol a hadsereg végzett a Hamász észak-gázai egységének parancsnokával, Ahmed Randurral. Ebben az akcióban vesztette életét Meir Gal Ejzenkot, a szűk hadikabinet miniszterének és Izrael volt vezérkari főnökének, Gadi Ejzenkotnak a fia.

Az egyik halott túszt, a 28 éves, Risón Leciónban élt Eden Zakariát az övezet melletti zenei fesztiválról hurcolták el a „fekete szombaton”. Párját, Ofek Kimchit a helyszínen meggyilkolták az iszalmista Hamász terrorszervezet fegyveresei.

A másik halott túsz, a 36 éves Ziv Dado hivatásos állományban dolgozott az IDF-nél, és október 7-én az övezet mellett, a kiszufi katonai támaszpontot védte. Eleinte eltűntnek nyilvánították, több mint két hétig nem tudta a családja, hogy mi történt vele.

Később kiderült, hogy megölték, a holttestét pedig a Gázai övezetbe vitték; felesége és féléves kislánya volt.

Az IDF megtámadta a libanoni Hezbollah rakéta-kilövőhelyét és terrorista infrastruktúráját válaszul a határ közelében fekvő Baram kibucot ért, Libanonból indított lövedékekre. Harci helikopterrel és tankokkal lőtték a libanoni síita Hezbollah fegyverekkel és terrorista infrastruktúrával felszerelt rakétaindító-állomását.

Ezen kívül Szíriából is három, Izrael felé indított rakétát észleltek, melyek közül kettő még Szíria területén landolt, a harmadik pedig Izraelben lakatlan területre esett. Az izraeli hadsereg csapást mért az indítás helyére.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre
2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett