Atomfegyver bevetésével fenyegetőzik Putyin

Kiemelte, hogy ezeket a kérdéseket egyeztették a fehérorosz féllel, így Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is.

Kijelentette, hogy Moszkva a lehető legfelelősségteljesebben viszonyul az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos kérdésekhez.

Putyin az ülésen javaslatot tett a nukleáris doktrína, vagyis a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika alapjai reformjának megvitatására.

„A katonai doktrínával együtt ebben a dokumentumban van részletesen lefektetve Oroszország nukleáris stratégiája. Mindenekelőtt rögzítve van az atomfegyverek bevetésének alapelve, különösen ami a nukleáris erők használatát, az ország szuverenitása védelmének végső eszközét illeti” – húzta alá.

„Mi mindig a lehető legnagyobb felelősséggel viseltetünk az ilyen kérdések iránt, nagyon jól tudván, milyen kolosszális erővel bírnak e fegyverek; ezért is igyekeztünk megerősíteni a globális stabilitás nemzetközi jogi alapját, nem akarván engedni az atomfegyverek, illetve komponenseik elterjedését” – mondta Putyin.

– emelte ki az orosz elnök.

„Ezzel együtt azt látjuk, hogy a katonai-politikai helyzet dinamikusan változik, és mi kötelesek vagyunk számolni ezzel, egyebek között ami az új katonai fenyegetések, illetve Oroszországra és szövetségeseire leselkedő kockázatok felmerülését illeti” – fogalmazott Putyin.

Mint mondta, „fontos a helyzet alakulását előre jelezni és ennek megfelelően módosítani a jelen valósághoz igazítva a stratégiai tervezésre vonatkozó dokumentum rendelkezéseit”.

Putyin a megbeszélésen egy sor javaslatot tett a nukleáris doktrína pontosítására.

„A dokumentum frissített változatában bármilyen nem nukleáris hatalom – egy nukleáris hatalom támogatásával vagy részvételével folytatott – Oroszország elleni agresszióját javasoljuk úgy tekinteni, mint közösen végrehajtott támadásukat az Oroszországi Föderáció ellen” – húzta alá az orosz államfő.

Beszélt arról is, hogy

„Gondolok itt a stratégiai, vagy a taktikai légierő gépeire, szárnyasrakétákra, drónokra, hiperszonikus és egyéb légi fegyverekre” – mondta.

Putyin szerint a nukleáris doktrína megújításának részét képezi azon országok és katonai szövetségek listájának kiszélesítése is, amelyekkel szemben érvényesítik a nukleáris elrettentést.

Mindeközben Vadim Filaskin, a megye kormányzója a Telegramon azt közölte:

A tisztségviselő hozzátette, hogy a város központját érték találatok. Károk keletkeztek két többszintes lakóházban, boltokban és járművekben.

Donyeck megye kormányzója egy tévéműsorban arról is beszélt, hogy jelentősen súlyosbodott a helyzet Vuhledar városnál. Elmondta, hogy az orosz csapatok próbálják körbezárni a várost, ahol mintegy száz helyi lakos maradt, akik nem akarják elhagyni otthonukat. Hozzátette:

– jelentette ki Filaskin.

A szomszédos Harkiv megye ügyészi hivatala arról tájékoztatott, hogy a mentést végzők egy nő holttestét emeltek ki a megyeszékhelyen az egyik lakóépület romjai alól, így négyre nőtt a város elleni keddi légitámadás halálos áldozatainak száma. A csapás következtében 36-an sebesültek meg, közülük 12-t még kórházban ápolnak, négyen súlyos állapotban vannak.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjáról ágyúzták a megyeszékhelyt, aminek következtében megsebesült egy 32 és egy 56 éves férfi. Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója pedig arról adott hírt, hogy a régióban lévő Zimivnik falut vették tűz alá az orosz csapatok, a támadásban meghalt egy 80 éves nő, 48 éves lánya pedig megsebesült.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlése előtt elmondott felszólalásában szerdán ukrán atomerőműveket célzó orosz támadás lehetőségére, és nukleáris katasztrófa esélyére figyelmeztetett.

A közgyűlés magas szintű politikai hetének keretében tartott beszédében Zelenszkij azt állította, hogy Oroszország már tervezi a támadásokat az ukrán létesítmények ellen annak érdekében, hogy leválassza őket az ország energiahálózatáról. Úgy vélte,

„Miután Oroszország nem tudja megtörni embereink ellenállását a harcmezőn, más módokat keres arra, hogy megtörje az ukrán harci szellemet” – fogalmazott.

Az ukrán államfő beszédének elején felidézte a háború első időszakában a zaporizzsjai atomerőmű ellen végrehajtott orosz támadásokat, amelyek egy, a csernobilihez hasonló méretű nukleáris katasztrófa árnyékát vetették az országra és Európára. A radioaktív sugárzás nem ismer államhatárokat – jegyezte meg.

Volodimir Zelenszkij kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglakozó ülésén is felszólalt, ahol a többi között azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni.

– fejezte ki meggyőződését Ukrajna elnöke.

Zelenszkij csaknem egy hetet tölt az Egyesült Államokban. Vasárnap egy Pennsylvania állambeli hadianyagüzemben járt, ahol Ukrajna számára meghatározó fontosságú lövedékeket gyártanak. Kedden a Biztonsági Tanácsban tartott felszólalása mellett találkozott az amerikai kongresszus több tagjával is, akikkel az amerikai támogatás fenntartásáról beszél.

Az államfő csütörtökön Washingtonban Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel, demokrata párti elnökjelölttel is tárgyal, akiknek az úgynevezett „győzelmi tervét” mutatja be, amihez támogatásukat próbálja megnyerni.

Az előzetes tervek szerint az ukrán államfő találkozhat Donald Trump volt elnökkel, republikánus elnökjelölttel is, de ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.

A kelet-európai politikus egy korábban felvett és kedden az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban egyebek között azt fejtegette, hogy

Az ukrán terv része, hogy az Egyesült Államok engedélyezze az ukrán haderő számára, hogy a tengerentúlról kapott katonai eszközökkel mélységi támadásokat hajtson végre Oroszország területe ellen. Ezzel kapcsolatban kedden John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy nincs változás az amerikai álláspontban, vagyis a mélységi támadásokat továbbra is tiltják amerikai szállítású fegyverekkel.

Közben Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után újságíróknak kijelentette:

A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerdai beszámolója szerint Borrell arra a kérdésre válaszolt, amely Donald Trumpnak a Fehér Házba való esetleges visszatérésére vonatkozott, illetve Trumpnak a háború befejezésére vonatkozó tervére.

„Trump jelenleg csak jelölt. Megvárom, amíg visszatér a Fehér Házba, hogy megfontoljam a javaslatait” – jegyezte főképviselő. „A háború kezdetén senki sem bízott abban, hogy Ukrajna képes ellenállni” – emlékeztetett. Rámutatott arra is, hogy miután Oroszország elfoglalta a Krímet 2014-ben, az európaiak nem akarták felfegyverezni Ukrajnát, de ez 2024-ben megváltozott. Megjegyezte, hogy az Európai Unió katonai, gazdasági, pénzügyi, humanitárius téren összességében több támogatást nyújtott eddig Ukrajnának, több mint az Egyesült Államok.

A főképviselő egy másik kérdésre válaszolva kijelentette:

„Hallottam itt bizonyos békeszeretőket, akiknek a háború túl drágának tűnik. Mi is szeretjük a békét és az ukránok fizetik érte a legmagasabb árat. A béke elérésének leggyorsabb módja, ha Oroszország kivonul csapataival és a háború véget ér” – mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a békés megoldások keresését. Minél erősebb viszont Ukrajna katonailag, annál erősebb lesz a tárgyalási pozíciója – mutatott rá.

Annalena Baerbock német külügyminiszter az ENSZ BT ülésén kijelentette:

„Nem tétlenkedhetünk addig, amíg Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője nem ül tárgyalóasztalhoz” – figyelmeztetett. Emlékeztetett arra is, hogy Oroszország – a vádak szerint – ukrán gyerekeket hurcolt el. Vaszilij Nebenzjához, Oroszország ENSZ-nagykövetéhez fodulva azt mondta: „Ön becsaphatja magát. Az ön országának leghatalmasabb embere elrabolt tinédzser lányok mögé bújhat, de nem tévesztheti meg a világot.”

David Lammy brit külügyminiszter kijelentette, hogy

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésének margóján találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Az államfő Telegram csatornáján azt írta, hogy a főtitkárral megvitatta az ukrán légvédelem megerősítésének szükségességét, valamint Ukrajna mielőbbi NATO-csatlakozását.