A munkácsi vár Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke
Fotó: Facebook/ Kárpátalján
Rendszeres áramkimaradások, szociális és gazdasági problémák, a magyar közösséget érintő nehézségek jellemzik a mindennapokat Kárpátalján a majdnem egy éve tartó ukrán–orosz háború közepette. Popovics Pál, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola informatikatanára a Krónika megkeresésére elmondta, a fegyveres konfliktus miatt kialakult gondok nagymértékben meghatározzák az ottani magyar közösség életét is. A pedagógust arra kértük, összegezze a tavaly február végén kezdődött háború hónapjainak kárpátaljai tapasztalatait.
2023. január 12., 19:572023. január 12., 19:57
2023. január 13., 12:522023. január 13., 12:52
„Sajnos nem látszik a háború vége, és minden tekintetben negatívan befolyásolta, befolyásolja az életünket a helyzet. A háború mindig gonosz és bűnös dolog, itt is rengeteg ember halt meg, katonák és civilek – köztük kárpátaljaiak is” – illusztrálta a helyzetet lapunknak Popovics Pál. Hozzátette, nagyon megfogyatkozott a kárpátaljai magyarság, de egyébként egész Ukrajnából sok millió ember menekült külföldre – okkal vagy ok nélkül.
Popovics Pál, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola informatikatanára, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke
„Ezt úgy tudjuk felmérni, hogy megnézzük, az egyházközségek templomba járó emberei mennyivel lettek kevesebben, vagy az iskolás gyerekek száma milyen mértékben csökkent. Munkácson arányában többen maradtunk, mint a tömbmagyar vidékeken. Vannak falvaink, ahol a helyiek becslése szerint a lakosság több mint a fele kiköltözött külföldre. Úgy látjuk, hogy minél inkább szórvány egy vidék, annál inkább maradnak az emberek” – mutatott rá Popovics Pál. Úgy fogalmazott, az otthon maradottak teszik a dolgukat: sokan már a háború kitörésétől kezdve segítenek az egyházak karitatív szervezeteinek. „Jómagam is besegítek önkéntes alapon az egyházmegyei Caritasnak, amikor tehetem. Nagyon sok adomány érkezett az országba a háború kitörésekor, ez az adományozási folyamat körülbelül a nyár végén megcsappant, miközben a problémák nem fogyatkoztak meg” – fejtette ki Popovics Pál. Arról is beszélt, hogy
Naponta háromszor kétórányi ideig van áram
Bár a háború, a fegyveres harcok szerencsére elkerülték a régiót, Kárpátalján is teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor marad ki az áramszolgáltatás. „Most az ortodox karácsony – január 6 – környékén ritkábban kapcsolják ki, de éppen most jelentették be, hogy visszatérnek a korábbi áramkikapcsolásos rendszerhez. Ha az lesz, ami korábban, akkor naponta háromszor lesz kétórányi áram a háztartásokban. Már ez is kényelmetlenné teszi az emberek életét, ráadásul a legtöbb lakásban áramhoz kötött a fűtési rendszer” – ecsetelte a mindennapokat kárpátaljai pedagógus.
A munkácsi magyarság egyik rendezvénye szeptemberben: ekkor avatták fel az Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóházat
Fotó: Munkácsy Mihály Magyar Ház/Facebook
Mint magyarázta, hiába van gázfűtése valakinek, mert a szivattyú, a kazán is áramot igényel, ezért aki megengedhette magának, gázolajjal vagy benzinnel működő aggregátorokat szerzett be – ez a szerkezet viszont növeli a családok kiadását, magas az üzemanyagigénye, ugyanakkor hangos meg büdös is.
Aki teheti, megpróbál átállni fatüzeléses rendszerekre, kályhákat próbál beszerezni. Ez újabb, másfajta problémát okoz: ki kell építeni a kéményrendszert, fát kell venni, közben mindennek nagyon, de nagyon felment az ára” – mondta Popovics Pál. Hozzátette, miközben az árak nagyon megnövekedtek,
„Problémás, hogy ki miért beszél éppen oroszul”
Kárpátalján nagyon sok a belső menekült, akik az ország más részeiből érkeztek, becslések szerint 300-400 ezren maradtak a régióban. Popovics Pál arról is beszélt, sokan vannak, akik nem is szeretnének továbbmenni, lakást vásároltak, letelepedtek, ide hozták át a vállalkozásaikat.
Munkács patinás belvárosa, a kép még a háború előtti időben készült
Fotó: Hazajáró/Facebook
Az ide érkezők zömmel orosz ajkúak, az orosz nyelvet pedig itt állami szinten próbálják negatívként beállítani. Az mindegy, hogy egy személy milyen érzelmű, de az anyanyelv sokszor okozhat konfliktusokat. Szóval itt problémás, hogy ki miért beszél éppen oroszul” – fejtette ki Popovics Pál. Az is gondot okozott a térségben, hogy ki mikor ünnepli a karácsonyt, mivel
„Az ilyesmi veszélyes, mert nem szabadna az emberek vallásosságát, hagyományait összekeverni a háborúval. Az állami propaganda szintjén azt sugallja, hogy hiába vagy ortodox, mert december 25. az igazi ünnepe a karácsonynak” – ecsetelte Popovics.
Sokszor az utcán adják át a behívót a férfiaknak
A munkácsi tanár kérdésünkre arról is beszélt, hogy folyamatosak a harcba hívások, sokszor hallják, tapasztalják a városban is, hogy az utcán megállítják az embereket, az autósokat igazoltatják, majd azonnal átnyújtják a behívókat és viszik az embereket katonának – sokszor rögtön a frontvonalra. „Ezek a tapasztalatok ellentmondanak annak, amit az állami propaganda sugalmaz, vagyis hogy nincsenek kényszer-sorozások. De az se igaz sajnos, ami szintén a hivatalos verzió, hogy a besorozottakat először kiképzésben részesítik a hátországban, mert sokszor egyből a frontra kerülnek” – mondta Popovics Pál. Aki
„Brutális háború folyik a fronton, ennek pedig jó oldala nem szokott lenni egyáltalán. Sok a temetés Kárpátalján, Munkácson is napi szinten érkeznek hírek arról, hogy hol kit temetnek” – ecsetelte Popovics Pál. Az oktatás működésére is kitértünk a beszélgetés során. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöki tisztségét is betöltő pedagógus elmondta, jelenleg hosszú téli szünet van az iskolákban, ami február 15-ig tart. Az őszi félév rendben zajlott, csak két hétig tanultak a diákok távoktatásban, de különben jelenléti oktatást folytattak.
Ami Munkács nevét naggyá tette, az a hatalmas Árpád-kori eredetű vár a sziklabérc tetején.
Fotó: Hazajáró/Facebook
„Amikor légiriadó volt, le kellett menni az óvóhelyekre, de az oktatás különben rendben ment. Sok diákunk van külföldön, ők úgynevezett magántanulói státuszban vannak jelenleg. Ezek a gyerekek a nyilvántartás szerint az iskolánk diákjai, de nincsenek itthon, hogy hol tartózkodnak, az attól függ, hogy a szülők, elsősorban az édesapa hol talált munkát:
Nehezebb a magyar közösségi lét, mint korábban
Azt is megkérdeztük, hogy a magyarok közösségi élete miként zajlik a háború előtti időszakhoz képest. Popovics Pál elmondta, amit meg tudnak valósítani, azt igyekszenek megtartani eseményeik közül, de tömegrendezvényeket nem lehet tartani nyilvános helyen. „Hagyományos, megszokott programjainkat – az olyanokat, amelyeket rosszakaróink esetleg nem tartanának provokációnak – megvalósítjuk. Mivel rengetegen mentek el közülünk, sok szervezet eseményeinek megvalósíthatósága attól is függ, hogy van-e, aki tető alá hozza. A közösségi, szervezeti vezetők közül sokan nem tartózkodnak itthon, így nehéz előre tervezni” – ecsetelte Popovics. Kifejette, a Kárpátalján otthon maradottak erőn felül teszik a dolgukat, felelősségérzetük megnőtt közösségük iránt, többet tesznek az ottani magyarságért. „Azok, akik igénylik a közösségi létet, hálásak, hogy össze tudunk járni, találkozni, beszélgetni.
Hangsúlyozta, mivel valójában bajban ismerszik meg az ember, nagyon megmozdult a Kárpátalján kívül élő magyar közösség a megsegítésükre, Magyarország, a Kárpát-medence magyarsága, de a nyugat-európai és a tengerentúli magyarok is sokat segítettek nekik. „Összefogásuknak köszönhetően rengeteg pénzbeni meg tárgyi támogatás érkezett hozzánk, amit nagyon köszönünk” – mondta Popovics Pál.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház Munkácson
A Latorca-parti város legszebb, legpatinásabb épülete a Munkácsy Mihály Magyar Ház, amelyet a helyi magyar közösség második otthonának is tartanak. Egykor az Osztrák-Magyar Bank működött az épületben, a háromszintes ingatlan megvásárlását és teljes körű felújítását a magyar kormány finanszírozta, hivatalosan 2021-ben nyitották meg. A magyar házban tavaly 8 kiállítást rendeztek, 20 rendezvényt tudtak megtartani, a Hungary Helps program keretében 85 ezer adag ebédet készítettek el a rászorulóknak – összegezte évértékelőjében december végén a TV 21 Ungvár.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház Munkácson, az épület a magyar kormány támogatásával újult meg két évvel ezelőtt
Fotó: Munkácsy Mihály Magyar Ház/Facebook
A műsorban Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetője azt mondta, olyan rendezvényeket szerveztek, amelyeket egyáltalán meg lehetett szervezni, és olyan események is voltak, amelyekbe menekült művészeket vontak be. A tavalyi év egyes időszakaiban a menekülteket látta el a magyar házban működő étterem. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) munkácsi alapszervezetének a gyönyörű épület felújítása előtt nem volt megfelelő helyszíne a különböző programok lebonyolítására, ezért külön örömöt jelent számukra a gyönyörű helyszín megléte – hangzott el a műsorban.
Nem tartott sokáig a teljes „hatalomátvétel” a munkácsi várban: miután október 13-án eltávolították a magyar turulszobrot, kedden felavatták helyette az ukrán címert.
A lassan egy hete tartó orosz–ukrán háború magyar szempontból leginkább a Kárpátalján élő kisebbséget érinti. A jelenlegi háborús helyzetről Popovics Pál munkácsi lakos számolt be portálunknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!