Újabb kelet-európai támaszpontok épülhetnek, de azokat a befogadó államoknak kell finanszírozniuk az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint
Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Az orosz–ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta kedden Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.
2022. április 06., 07:422022. április 06., 07:42
„Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, azt hiszem években mérhető” – fogalmazott a tábornok. „A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” – tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, „amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák”.
A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.
Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. „Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is” – fogalmazott a katonai vezető.
Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum város lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak – állította az ukrán vezérkar.
Lloyd Austin kedden kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy „folyamatban lévő munka”, amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.
A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy
Az orosz erők kivonása Kijev környékéről nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta volna törekvéseit Ukrajnában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy „Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni”. Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.
Az Európai Unió újabb szankciós csomagot vezet be Oroszországgal szemben, egyebek mellett évente 4 milliárd euró értékben behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!