A királyfaragó ember

– Kit ábrázol a szobor?
– A Szent György Lovagrend alapítójának, Károly Róbertnek szeretnék emléket állítani. A kilencszáz éves Visegrád városának kívánom ajándékozni. Nem rendelésre faragtam, hiányzik egykori mesterségem, belsőmből fakad a formálás. Az anyaga a legjobb minőségű carrarai márvány, Olaszországból rendeltem.
– Egykori mesterségem... Mit takar ez a sóhaj?
– Brassóból csaltak Székelyudvarhelyre, a városszépítési részleg vezetésére. Románia gazdasági nehézségeinek tornyosulásával nekünk is váltanunk kellett. Sírköves részleget nyitottam, és vezettem mintegy tizenöt évig. A mechanikus munka mellett igazi művészeti alkotások is születtek, amelyek ma is Udvarhelyt díszítik. A gondok a Ceauºescu-korszak utolsó szakaszában kezdődtek, amikor a márvány behozatalát megtiltották. Minőségi nyersanyaghoz csak kenőpénz ellenében juthattunk. A lehetőségeink beszűkülésével elfogyott a levegő, és mi az emigrációt választottuk.
– A szobrászaton kívül életét a karitatív munka tölti ki.
– Amikor 1988. októberében megérkeztünk Svédországba, a sors egy nagyszerű emberrel, Lencse Tiborral hozott össze. Árva gyerekként nőtt fel, nagyon szerette a kicsiket, s mindent feláldozott az emberekért, s főleg a gyermekekért. Mint minden magyar menekültért, értem is nagyon sokat tett. Amikor Tibor 1996-ban váratlanul elhunyt, úgy éreztük, hogy az általa megkezdett munkát kötelességünk folytatni. Tizennyolcan alapítottuk meg emlékére a Lencse Tibor Baráti Társaságot, a történelmi Magyarország területén élő árva gyerekek támogatására. Alapelvünkké vált, hogy azokat az intézményeket karoljuk fel, ahova a nagy nemzetközi szervezetek nem jutnak el. Lényeges eleme munkánknak, hogy a segélyeink utóéletét is figyelemmel kísérjük.
– Milyen forrásokból gazdálkodnak?
– Az egyesületben 235-en vagyunk, de az évi százkoronás tagdíj összességében édeskevés. Különböző karitatív akciókat szervezünk, jótékonysági bált, bazárt, és egyéb más pénzszerző rendezvényeket. Sokan a tagdíjnál többet utalnak számlánkra, így összességében hatvanezer koronával számolunk. A nem pénzbeli adományokat is érdemes megemlíteni, ez a ruházattól a számítógépig terjed. Déván kiemelten tizenöt, Csíksomlyón tizenhárom gyereket segélyezünk, de folyamatosan bővítjük a körüket.
– Látják a munkájuk eredményét?
– Patronáltjaink közül nem egy fiatal egyetemet végzett. De az eredmények igazán évek múltán mutatkoznak. Kötelességünk támogatni akár Böjte Csaba, akár Gergely István, „Tiszti”árvaházi munkáját. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy Csíkszeredában 30 százalékkal csökkent a kiskorú bűnözés, kell ennél látványosabb eredmény? Nagyon fájlalom, hogy a román állam megnehezíti a munkájukat, s bürokratikusan ellenőrzi például az egy gyerekre jutó négyzetmétert. Inkább tekintsenek a múltba, az ott gondozottaknak korábban az utcán jutott elég négyzetméter.


Közönségtalálkozó a vikingek földjén
A stockholmi Magyar Házba, a svédországi magyarság egyik találkozóhelyére látogatott nemrég a Magyar Televízió. Az egykori paplak tágas termeivel, gazdag programkínálatával ideális találkozási hely. A résztvevők általában az idősebb generációból kerülnek ki, de a szombat délelőtti magyar óvodába szép számmal érkeznek a gyermekek is. A Magyar Televíziót főleg az egyéni vevőantennával rendelkezők nézik, amit a választások közeledtével egyre többen szereltetnek fel. A közönségtalálkozón az MTV két alkotását mutatta be, A Nagy Könyv győztes filmjét, az Egri csillagokat, valamint a Palackpostában nagy sikerrel vetített Egy év elmúlt című, a délkelet-ázsiai szökőár évfordulójára készült dokumentumfilmet. Külön érdekessége az alkotásnak, hogy főszereplője egy Stockholmban élő magyar üzletember, Somogyi Zsolt, aki szintén részt vett az eseményen.