Fotó: Twitter
Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez – mondta szerdán egy tévéműsorban Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.
2022. június 01., 18:542022. június 01., 18:54
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.
A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott donyecki „népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – mondta a polgármester –, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit - fűzte hozzá a polgármester. „Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.
– hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost. Sürgette Kijevet: hívja össze Ukrajna nemzetközi partnereit, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet és létesítsenek „zöld folyosókat”, hogy a városból ukrán ellenőrzésű területre távozhassanak az ott lakók.
Közben Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes, szintén egy tévéműsorban, valószínűnek nevezte, hogy az orosz hadsereg azért pusztítja kíméletlenül Ukrajna infrastruktúráját, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hídfőállásként akarja felhasználni Ukrajna területét egy későbbi, Európa elleni offenzívához. „Van egy feltételezés: azért rombolják a civil infrastruktúrát, mert ez nem érdekli őket.
Valószínűleg nem Ukrajna a végső cél, és ha Putyint most nem állítja meg a világ, akkor Ukrajna területéről a háború áttevődik az európai színtérre” – állította a tisztségviselő.
Maljar megerősítette, hogy a Donyec-medencei frontvonalnál heves harcok dúlnak. „Az orosz hadsereg egyelőre nem tudja gyorsan megvalósítani minden célját, mert az ukrán fegyveres erők erőteljes ellenállást fejtenek ki. A küzdelem kiélezetté vált, mert az ellenség erős, az orosz hadsereg mostanra fölénybe került létszám, fegyverzet és haditechnika tekintetében. Az ukrán fegyveres erők viszont még így is jelentős mértékben semmisítik meg az orosz hadsereget és felszereléseiket” – állította a miniszterhelyettes.
majd megpróbálják körbezárni az ukrán csapatokat, hogy jobb pozícióból tárgyalásokat erőszakoljanak ki.
Rámutatott, hogy az orosz csapatok nem feltétlenül akarnak benyomulni egyik vagy másik városba – noha Szeverodoneck esetében ezt megtették –, mert szerinte veszítenének az utcai harcokban. Ezért inkább lerombolják a településeket, és elfoglalják a polgári infrastruktúra nélkül maradt területeket – fejtette ki a védelmi miniszterhelyettes.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Newsmax amerikai konzervatív hírportálnak adott, az Ukrajinszka Pravda által szemlézett nyilatkozatában kijelentette, hogy naponta 60-100 ukrán katona veszíti életét a háborúban és mintegy ötszáz sérül meg. Ő is úgy értékelte, hogy az ország keleti részében a legsúlyosabb a harci helyzet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!