Putyin lehetséges útvonala Budapestre
Fotó: airlive.net
Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos látogatása Budapesten, ahol Donald Trump amerikai elnökkel találkozik majd, nemcsak politikai, hanem logisztikai kihívásokat is felvet: az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre. Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy „ha Putyin Magyarországra akar jönni, tisztelettel fogadjuk” – ezzel gyakorlatilag jelezve, hogy nem szándékoznak végrehajtani az ellene kiadott európai elfogatóparancsot.
2025. október 18., 20:352025. október 18., 20:35
A repülési korlátozások miatt Putyin gépe – az Iljusin Il–96 típusú, „repülő Kremlként” ismert, védelmi rendszerekkel felszerelt elnöki repülő – kénytelen lesz jelentős kerülővel eljutni Budapestre. Az Air Live szakportál szerint a lehetséges útvonal a Kaszpi-tenger, Irán, Törökország, a Földközi-tenger, Montenegró és Szerbia légterén keresztül vezetne, mielőtt belépne Magyarországra.
Bár technikailag megvalósítható a hosszú távú repülés, a biztonsági szakértők szerint a Fekete-tenger feletti szakasz továbbra is kockázatos, különösen a térségben zajló katonai aktivitás – az orosz–ukrán háború – miatt. Emellett a török és szerb légiirányítással való szoros együttműködés is elengedhetetlen, ahogy vészforgatókönyvekre is szükség lehet időjárási vagy diplomáciai komplikációk esetén.
Ez nem az első alkalom, hogy az orosz vezetés alternatív útvonalakat keres nemzetközi találkozókra.
2023 júniusában például Szergej Lavrov külügyminiszter Iránon és Észak-Afrikán keresztül jutott el a dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozóra.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Putyin budapesti útja jól példázza, hogyan alakítja át a geopolitikai elszigeteltség a diplomáciai logisztikát. Bár Magyarország – EU-tagként – ritka lehetőséget kínál személyes találkozóra az amerikai elnökkel, az odavezető út semmiképp sem nevezhető egyszerűnek. Hivatalos repülési tervet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, de a török–szerb légifolyosó tűnik a legvalószínűbb megoldásnak.
Több európai politikus és jogvédő szervezet is felvetette, hogy Magyarországnak – mint az Európai Unió és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagállamának – kötelessége lenne végrehajtani a Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot, amennyiben az orosz elnök valóban Budapestre látogatna.
Az ICC 2023-ban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen az ukrajnai háborús bűncselekmények gyanúja miatt. Bár Magyarország hivatalosan elismeri a bíróság joghatóságát,
– ezzel gyakorlatilag jelezve, hogy nem szándékoznak végrehajtani az elfogatóparancsot.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Ez a hozzáállás több uniós vezető és jogvédő részéről kritikát váltott ki, mivel szerintük az ICC határozatainak figyelmen kívül hagyása aláássa a nemzetközi jogrend hitelességét. Az Európai Bizottság ugyanakkor óvatosan fogalmazott, és nem adott ki hivatalos állásfoglalást a konkrét esetre vonatkozóan.
„Miért éppen Budapest? Tegnap óta sokan kérdezik és találgatnak szerte a világban, miért lett Magyarország a helyszíne az amerikai és az orosz elnök találkozójának. A válasz egyszerű: mi maradtunk egyedül Európában a béke útján” – írta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
A kormányfő hozzátette, „mi soha nem oktattunk ki senkit. Akkor sem, ha kormányon volt, vagy éppen ellenzékben. Mi soha nem zártuk le a tárgyalási csatornákat”. Hozzátette: úgy nehéz meggyőzni bárkit, bármiről, ha nem állunk szóba vele.
„És a legfontosabb: mi évek óta következetesen és kitartóan állunk a béke ügye mellett. Konfrontáció helyett együttműködés, megbélyegzés helyett kölcsönös tisztelet. Ez a béke útja” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Magyarország ma az az ország Európában, ahol komoly esélye van annak, hogy egy amerikai–orosz tárgyalás végül elvezet a békéhez. És ahol talán még az európai szempontok is érvényesülhetnek. Brüsszel ugyan elszigetelte magát, de mi tárgyalunk tovább” – olvasható Orbán Viktor bejegyzésében.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!