Andrzej Duda lengyel államfő szerint ezért az incidensért az orosz fél a felelős
Fotó: Képernyőfotó
Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki szerdai varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök. A NATO-főtitkára szerint nincs arra utaló jel, hogy a lengyelországi robbanás szándékos támadás eredménye lenne, és arra sem, hogy Oroszország katonai offenzívát indítana a NATO ellen.
2022. november 16., 14:442022. november 16., 14:44
2022. november 16., 15:202022. november 16., 15:20
Elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is értek. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett. „Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá a lengyel elnök.
– fogalmazott. Feltehetőleg SZ-300-as, a 70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, „véletlen balesetnek” minősítve az eseményt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó – fejtette ki Andrzej Duda.
Hasonló következtetésről számolt be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki szerint nincs arra utaló jel, hogy a keddi kelet-lengyelországi robbanás szándékos támadás eredménye lenne, és arra sem, hogy Oroszország katonai offenzívát indítana a NATO ellen. Stoltenberg a NATO-tagállamok nagykövetei részvételével tartott rendkívüli tanácskozást követő szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a robbanást a valószínűleg ukrán légvédelmi rakéta okozta. „Ez nem Ukrajna hibája volt, Oroszország viseli a végső felelősséget, mivel folytatja az Ukrajna elleni illegális háborúját” – hangsúlyozta a főtitkár.
Stoltenberg hozzátette, hogy az eset kivizsgálása még folyamatban van, és meg kell várni a végeredményét. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO az ukrajnai háború kezdete óta fokozta a készenlétet a szövetség keleti szárnyán. „Oroszországnak abba kell hagynia ezt az értelmetlen háborút, a NATO pedig továbbra is támogatni fogja Ukrajna jogát az önvédelemhez” – jelentette ki Stoltenberg. Közölte továbbá, több szövetséges tagállam is bejelentette, hogy kész növelni a légvédelmi eszközök mennyiségét Ukrajnának, erről még a szerdai nap folyamán tanácskoznak az érintett országok.
A két ember halálát okozó kelet-lengyelországi robbanás kapcsán Varsó növeli egyes katonai alakulatok és a rendvédelmi erők készültségét – közölte kedd esti sajtóértekezletén a lengyel kormányszóvivő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás