
Képünk illusztráció
Fotó: Gálna Zoltán
A román állam támogatását kérték nemzeti identitásuk megőrzéséhez az Ukrajnában, Szerbiában és Bulgáriában élő román közösségek képviselői a határon túli románok 19. marosfői nyári egyetemének második napján, sérelmezve, hogy a bukaresti hatóságok nem érdeklődnek a problémáik iránt.
2022. szeptember 15., 17:342022. szeptember 15., 17:34
2022. szeptember 15., 18:472022. szeptember 15., 18:47
Anatol Popescu, az Ukrajna odesszai régiójában élő románok Besszarábia Egyesületének elnöke a román nyelvű oktatás nehéz helyzetéről számolt be. Elmondta, hogy az anyanyelvű oktatás elsorvadása annak is egyenes következménye, hogy a román kormány a 2020-2021-es és 2021-2022-es tanévben nem biztosított ösztöndíjat az I-VII. osztályos diákoknak. Emlékeztetett a dél-besszarábiai román közösség románokra és moldovaiakra való felosztásának „szovjet” gyakorlatára is, amely a román nyelvű iskolák eltűnéséhez vezetett a térségben.
„Közvetlenül az Ukrajnával kötött jószomszédsági szerződés 1997-es aláírása után az ukrán állam visszatért Dél-Besszarábiába, és a térség román iskolának oktatási nyelvét visszaváltoztatta moldávra. Ez akkor 18 iskolát érintett. Ma már Dél-Besszarábiában csak egy vegyes nyelvű iskola van, ahol egyetlen osztályban zajlik kizárólag románul, azaz moldávul az oktatás, a többi iskolában még az első osztályban sincsenek román órák” – részletezte Anatol Popescu.
Elmondta, hogy
Zavisa Jurj, szerbiai románok és vlachok kulturális egyesületének elnöke arról beszélt a nyári egyetemen, hogy a Timok völgyében élő 300 ezres román közösség folyamatosan küzd identitása megőrzéséért, mivel nincs anyanyelvi oktatás, kulturális intézmény vagy román nyelvű média. Emlékeztetett arra, hogy a szerb állam a térségben élő románok elnemzettelenítésére törekszik, és sérelmezte, hogy a bukaresti hatóságoktól nem kapnak támogatást, az egyetlen intézmény, amely segíti a őket, az a román ortodox egyház.
A verseci Román Nemzeti Tanács elnöke, Stevan Mihailov a Vajdaságban élő románok helyzetéről számolt be.
Elmondta, hogy a helyzetükön sokat segítene, ha a román állam ösztöndíjakat biztosítana az anyanyelvükön tanuló román diákoknak. Stevan Mihailov is sérelmezte, hogy a román állam nem támogatja őket a problémáik megoldásában, pedig számítanak Bukarest anyagi és logisztikai segítségére. A Román Nemzeti Tanácselnöke követendő példaként említette a szerbiai magyar közösségnek nyújtott magyarországi segítséget.
A határon túli románok szeptember 18-i tartó marosfői nyári egyetemét a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok Civil Fóruma szervezi – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!