Fotó: Makkay József
Többféle kertészeti termék előállításával próbálkozott az a fiatal bihari magyar házaspár, amelynek végül a dísznövénytermesztés jött be. Országosan ismert webáruházukba Bukaresttől Máramarosszigetig nagyon sok rendelés érkezik. Sikertörténetük jól mutatja, hogy az informatika a mezőgazdasági termelésben és értékesítésben is nélkülözhetetlenné vált.
2022. október 31., 08:042022. október 31., 08:04
Romániában ritka jelenség, hogy egy mezőgazdasági tevékenységet folytató kisvállalkozás országosan ismert webáruházat működtessen, ahol interneten keresztül több tucat dísznövényt, gyümölcstermő cserjéket, fenyőféléket és számos más terméket lehet megvásárolni, a kiszállítás gyorsasága pedig megegyezik a legkorszerűbb csomagküldő webáruházak szolgáltatásaival. A Nagyváradtól 16 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Bihar község családi vállalkozása tizenkét évvel ezelőtt fogott hozzá a díszcserjék termesztéséhez és forgalmazásához, majd több kitérő után tért vissza ehhez a szakterülethez.
Vekerdi Attila vállalkozó szerint az indulás nem volt könnyű. 2010-re egy olyan trend alakult ki az országban, hogy egyre többen fogtak dísznövénytermesztésbe. A divattá vált foglalkozás hátterében az állt, hogy sokan kihasználták az európai uniós mezőgazdasági pályázatokban rejlő kiskaput, amely lehetővé tette, hogy 20–30 ár területre ültetett dísznövényekkel is sikeresen tudjanak pályázni. A többséget nyilván nem a kertészkedés érdekelte, hanem a könnyen szerezhető pár tízezer eurónyi európai uniós forrás, amit könnyen el lehetett költeni magáncélra is. A pénzt megítélő állami hatóság ellenőrei sokkal elnézőbbek voltak, mint manapság, így a mezőgazdaságnak szánt uniós pénzek sok portán luxus kategóriájú személygépkocsikká „változtak át”.
Vekerdi Attila vállalkozó
Fotó: Makkay József
„Úgy gondoltam, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés jobban megéri: paradicsomot, paprikát és egyéb zöldségféléket termesztettünk. Sajnos, nem értettünk hozzá, ezért egy gyenge, agyagos termőterületet választottunk, a fiaskót pedig növelte az alacsony értékesítési ár” – idézi fel az indulás körülményeit a ma 35 éves fiatalember.
A nagybani piacokon értékesített zöldség ára alig fedezte a kiadásokat. A sikertelen kísérlet után másfél hektárra telepítettek földi epret, de ez sem vált be. A két-három hetes betakarítási idényben nem találtak napszámost, a család pedig nem bírta a megfeszített munkát: az utolsó évben harminc mázsa eper pusztult el az indákon, mert a hiányzó munkaerő miatt nem tudták betakarítani időben.
A fiatal házaspár a falu főutcáján nyitott egy ötszáz négyzetméteres árudát. Magyarországi partnerekkel abban egyeztek meg, hogy a behozott árut később fizetik ki, így a meghitelezett bizalomnak köszönhetően indulhattak el a dísznövény-forgalmazással. A próbálkozás ezúttal sikeres lett: egyre többen tértek be az új telephelyre nem csak a faluból, hanem a településen átutazók közül is. Amikor látták, hogy termékeik iránt van érdeklődés, informatikus barátjukat kérték meg, hogy dolgozza ki az induló webáruház internetes felületét. A közösbe tett elképzelés annyira népszerű lett, hogy elárasztották a megrendelések.
Elsősorban nagyvárosokból érkezik a legtöbb igény, de ma már az ország minden részébe küldenek árut. A bélelt kartondobozokba figyelmesen becsomagolt növényeket a futárcég egy-két nap alatt szállítja ki a megrendelőnek, és a visszajelzésekből kiderül, hogy mindenhova épségben megérkezett a küldemény.
Fűzesi Ágnes kertészmérnökkel szétnézünk a faluból kivezető út mellett található 1,7 hektáros új telephelyen, aminek szomszédságában további három hektárt bérelnek. Minden forgalmazott növényt helyben ültetnek és nevelnek a közkedvelt rózsáktól, a különböző fenyőféléken, díszcserjéken át a díszfüvekig és gyümölcstermő bokrokig. A forgalmazott évelő növények mellé részletes szaktanácsadás jár, ami elsősorban a cég alapemberének számító kertészmérnök feladata. Elmagyarázza vagy megírja a vásárlóknak a növény ültetésével és gondozásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Mindez sok türelmet igénylő feladat: az érdeklődők, a vásárlók többsége alig tud érdemi információt a dísznövényekről, illetve gondozásukról.
Fűzesi Ágnes kertészmérnök
Fotó: Makkay József
A cég munkatársai kertépítési tanácsokkal is segítenek, ha valaki a telek zöldfelületét szeretné berendezni, kialakítani önerőből, hogy milyen növényeket válasszon.
Az emberek szétnéznek a világban, utánaolvasnak, érdeklődnek, és a növényszeretők előbb-utóbb ráakadnak a forgalmazókra is.
Fotó: Makkay József
Mivel legtöbben az internetet használják, könnyű ráakadni a vekygarden.ro webfelületükre, amelyet csúcsidényben több ezer látogató is böngész.
Mindig arra törekedtünk, hogy gyenge vagy beteg növény soha ne kerüljön csomagba. A legfontosabb az ügyfél elégedettsége. Ha nem így történne, elárasztanának a panaszok, ami rossz reklám a cégnek. Ezzel szemben sok elégedett levelet kapunk. Az ügyfelek egy része később is megkeres, hogy megkérdezze, mitévő legyen, ha valami gondot tapasztal a növények körül, vagy fejleszteni akar. Ez a bizalom kötelez” – foglalja össze az online-kereskedelem lényegét Fűzesi Ágnes.
A romániai üzletekben és piacokon óriási a kereslet a helyi termelésű zöldségre és gyümölcsre, de mivel nincs elég termés, külföldről importálnak a kereskedők. A zöldségtermesztés sanyarú helyzetén a kormánynak eddig nem sikerült érdemben javítania.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!