Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A bukaresti kormánykoalíció úgy döntött, mégsem emeli a parlamenti képviselők és szenátorok fizetését a helyi választottak és önkormányzati alkalmazottak bérével egyetemben – erősítették meg politikai források.
2022. szeptember 27., 08:422022. szeptember 27., 08:42
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, a vonatkozó módosító indítványt már be is terjesztették a képviselőház elé, így hamarosan megvitatják a szakbizottságok, majd döntőházként szavaz róla a plénum is.
Mint ismeretes, a szenátus első megkeresett házként már a múlt héten megszavazta a jogszabályjavaslatot, ám a felsőház által elfogadott szövegtervezet a honatyák számára is előírja a béremelést. Ez utóbbi előírást akarják most törölni az alsóházban, miután
A korrigált verzió szerint csupán a helyi és megyei választottak, illetve önkormányzati alkalmazottak fizetése nőne, az érvelés szerint ezzel régi méltánytalanságokat számolnának fel.
A benyújtott módosító indítvány szerint például Bukarest főpolgármestere a jelenleginél bruttó 2200 lejjel keresne többet. A nagy megyei jogú városok elöljárói bruttó 1650 lejjel kapnának többet, amivel bruttó fizetésük elérné akár a 17 250 lejt is. Községi szinten a polgármesterek havi bruttó fizetése 11 500 lejre (+1000 lej) nőne.
Ha a tervezet a beterjesztett formában megy át, akkor fizetésemelésben részesülnek az önkormányzati alkalmazottak is, akiknek a havi juttatása az alpolgármester, illetve a megyei közgyűlés alelnökének fizetése függvényében van meghatározva.
A Digi 24 információi szerint a vonatkozó módosító indítványt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzet Liberális Párt (PNL) képviselői terjesztették be, és hétfő este az RMDSZ is közleményben szögezte le, hogy a szövetség kizárólag az önkormányzati alkalmazottak fizetéseinek igazítását támogatja. Azt írták, az RMDSZ képviselőházi frakciója hétfő délutáni gyűlésén megerősítette azt az álláspontot, miszerint
Emlékeztettek, az egységes bértörvény előírja, hogy az önkormányzatokban dolgozók fizetése az alpolgármester vagy a megyei tanács alelnökének a fizetésének függvényében alakul, amelyet évente a minimálbér értékéhez kell igazítani a törvény értelmében. „Azonban a jogszabályt az elmúlt négy évben nem alkalmazták megfelelően minden területen, ennek következtében jelentős bérkülönbségek alakultak ki. A helyi közigazgatásban sem történt fizetésemelés az elmúlt négy évben, amely méltánytalan helyzeteket és különbségeket idéz elő az állami szférában” – érveltek az emelések mellett.
„A megélhetési költségek válsága, a megugrott infláció és a kirívó energiaárak miatt természetes, hogy a lakosság jelentős része megdöbbenéssel fogadja a fizetésemelésre vonatkozó javaslatot. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy kistelepülések önkormányzatainak működése kerül veszélybe azáltal, hogy nem tartjuk be az egységes bértörvény előírásait.
– idézte a közlemény Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét.
Elsősorban az önkormányzati alkalmazottak bérének emelésére van szükség – vélekedett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A kolozsvári politikus nyomatékosította, ez a béremelés nem veszélyeztet egy jövőbeni nyugdíj-, illetve minimálbéremelést, amelyről a jövő évi költségvetés összeállítása során egyeztet a kormánykoalíció. „A méltányosságra kell törekednünk. A törvényes keretet úgy kell alakítani, hogy az valós megoldásokat adjon az emberek problémáira. Ezt tesszük a bérekkel, és ezt szorgalmazzuk a nyugdíjak esetében is” – mutatott rá Csoma Botond.
Sebastian Burduja kutatásért és digitalizálásért felelős miniszter csütörtökön kijelentette, hogy nem támogatja a közjogi méltóságok béremelését előíró törvénytervezetet.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte a bukaresti alkotmánybíróság a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló törvényeket – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek a taláros testület illetékesei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
A harmadik negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az Eurostat.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
A magyar MOL csoport érdeklődik az amerikai szankciókkal sújtott orosz Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlása iránt – közölték a tárgyalásokkal tisztában lévő három forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!