Valutaalap: Románia túl van a veszélyen

Akkor az ország csaknem 20 milliárd euró hitelszerződésről állapodott meg a nemzetközi pénzintézetekkel. A felülvizsgálati látogatás alkalmából – amint arról beszámoltunk – a kormány és a hitelező intézmények szakértői megállapodtak abban is, hogy az ország újabb, 5 milliárd euró értékű, kétéves időtartamú hitelszerződést köt az IMF-fel és az Európai Unióval. Az új hitelszerződés elővigyázatossági típusú lesz, vagyis a kormány nem tervez újabb kölcsönt felhasználni, csak abban az esetben nyúl a pénzhez, ha váratlan helyzet áll elő a nemzetközi és a román gazdaságban.

Az IMF-küldöttség vezetői megállapították, hogy Románia sikeresen teljesítette a 2009-es hitelegyezményben vállalt kötelezettségeket. Székely István, az Európai Bizottság Romániáért felelős igazgatója elmondta: az új megállapodás május 1-jétől érvényes. Székely István szerint Románia kilábalt a veszélyes helyzetből, amelyben gazdasága volt két évvel ezelőtt, hiszen konszolidálta adó- és pénzügyi politikáját, és a jövő évben költségvetési hiányát várhatóan 3 százalék alá csökkenti. Jeffrey Franks szerint a továbbiakban a kormánynak át kell alakítania a folyamatosan veszteséget termelő állami vállalatokat, amelyeknek az állami költségvetéssel szemben felhalmozott adóssága a román bruttó össztermék 5 százalékát teszi ki. A vállalatok egy részét a kormánynak fel kell számolnia, de – mutatott rá – a döntés kizárólag a Boc-kabinet hatáskörébe tartozik.

Emellett a kormánynak a versenyszférával szemben felhalmozott állami tartozásokat is rendeznie kell – mondta Franks, aki szerint a kabinet előrelépett már ezen a területen, de az önkormányzatok szintjén még súlyosak a gondok ebből a szempontból. Rámutatott: az államnak a magáncégekkel szemben ki nem fizetett számlái képezik az egyik fő akadályt a gazdasági növekedés útjában, hiszen az állami bevételt nélkülöző vállalatok nem végezhetnek beruházásokat, és ez fennakadást okoz tevékenységükben. Franks szerint Romániának növelnie kell az állami beruházásokat, javítania kell az európai uniós strukturális alapok felhasználási arányát, vonzóbbá kell tennie a gazdasági környezetet a külföldi vállalkozók számára, mivel az energiaiparban és a szállításban magántőke is kell, az államnak ugyanis nincs elegendő pénze a szükséges beruházások fedezésére.

Derűlátó eközben a román gazdaság alakulását illetően Emil Boc. A miniszterelnök hétfő este úgy nyilatkozott, a gazdaság az idén 1,5-2 százalékkal, jövőre már 4-4,5 százalékkal nő, amihez hozzájárul a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő elővigyázatossági megállapodás. A Reuters által megkérdezett elemzők többsége egyébként csupán 0,5 százalékos idei román gazdaságnövekedésre számít, és az IMF is csak 1,5 százalékosra.

Nem kizárt az adócsökkentés

A nagyobb adók – mint például az általános forgalmi adó –, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése közepes-hosszú távú célkitűzés lehet Románia számára – jelentette ki Jeffrey Franks. Mint hangsúlyozta, mindehhez elsősorban arra van szükség, hogy a kormány tartsa magát a nemzetközi hitelezőkkel megállapított költségvetési hiánycélhoz, álljon növekedő pályára a gazdaság, s javuljon a különböző adók begyűjtésének üteme. Franks szerint amennyiben teljesülnek ezek a feltételek, a társadalombiztosítási hozzájárulás mértékének csökkentésére akár már az idei év második felében sor kerülhet.

Franks: nem kell drágulástól tartani

A romániai lakosságnak nem kell a földgáz és a villanyáram árának emelésétől tartania a közeljövőben, mivel az energetikai árliberalizáció fokozatosan valósul meg, s csak 2015-re ér véget mondta Jeffrey Franks. Amint arról beszámoltunk, az IMF kérte a kormánytól, hogy szüntesse be az energetikai szektor árainak központosított megállapítását, ám a napokban Emil Boc kormányfő is jelezte, hogy ennek ütemtervét szeptemberig dolgozzák ki, ám a gyakorlatba ültetés csak 2013-ban kezdődik el. Franks ugyanakkor arról is beszélt, hogy a vonatkozó törvényt megpróbálják majd úgy kidolgozni, hogy a „legtörékenyebb”, azaz a legkevésbé fizetőképes rétegeket ne sújtsa túlságosan a liberalizációt követő elkerülhetetlen drágulás.

Nem lesznek tömeges elbocsátások?

Közel 90 ezerrel csökkent novemberig a közszférában dolgozók száma, a kormány így nem készül „erőltetett elbocsátásokra” – jelentette be Franks, aki szerint a még szükséges létszámleépítésre a „természetes elvándorlás” során kerül sor. Mint közölte, egyelőre még nem született megállapodás arról, hogy idén hány közalkalmazottat kellene elbocsátani. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Traian Băsescu államfő korábban drasztikus leépítéseket helyezett kilátásba. Mint január eleji sajtónyilatkozatában hangoztatta, a tavalyi év végén 1,27 millió személy dolgozott a közszférában, a közalkalmazottak számát azonban az elkövetkező két-három évben 900 ezerre kellene csökkenteni.