
A legtöbb pénzt a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok pénztárainál hagyta ott a romániai lakosság
Fotó: Rostás Szabolcs
A nehéz gazdasági helyzet ellenére a romániai lakosság tavaly 36 milliárd eurót költött el a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncokban, ami 11 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox ingatlan-tanácsadó cég tanulmányából, amely 12 különböző szakterület 116 vállalatának pénzügyi eredményei alapján készült. Az elemzésből arra is fény derül, milyen típusú áruházakban ment el a legtöbb a pénz, illetve arra is, hogy milyen fogyasztási cikkek terén mérték a legnagyobb keresletbővülést.
2024. július 06., 13:322024. július 06., 13:32
A tavaly Romániában elköltött 36 milliárd euróból a legnagyobb hányad – a teljes összeg több mint 60 százaléka –, 22,5 milliárd euró a szupermarketekben és hipermarketekben történt vásárlásokat jelentette.
ami a korábbi évekhez képest lassabb növekedési ütemet mutatott, mivel ez a terület szorosan kapcsolódik az ingatlanpiac alakulásához. A dobogóra feljutottak még az elektronikai és IT-cikkeket kínáló üzletek (3,3 milliárd, azaz a teljes piac 9 százaléka), ez a szegmens szintén lassuló növekedési ütemet mutatott 2020 után.
A rangsorban a divat (2,2 milliárd euró, 6,1 százalék) következik, míg az ékszereket (212 millió euró, a teljes forgalom 0,6 százaléka), a lábbelit (356 millió euró, 1 százalék) és kozmetikai cikkeket kínáló boltok (458 millió euró, 1,3 százalék) részesedése volt a legalacsonyabb.
A Wall-street.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2023-ban ugyan kissé meghaladta a tavalyi éves inflációs rátát (10,4 százalék), de lelassult 2022-hez képest, amikor a 13,8 százalékos éves inflációval szemben 16,3 százalékos volt a növekedés.
Viszont még így is mind a 12 vizsgált szegmensben az előző évit meghaladó forgalmat mértek.
majd a szaküzletek – pl. állateledelboltok, gyógyszertárak –, újságárusok, dohányáruk stb. (20,4 százalék), a gyermekboltok (17,5 százalék), valamint az éttermek és kávézók (14,5 százalék) következtek.
2022-höz képest visszaesett, és az inflációs ráta alatt maradt a forgalom a DIY, azaz csináld magad típusú (3 százalék), a lakberendezési (4,8 százalék), az ékszer- (6 százalék), az elektronikai és IT-cikkeket (8,3 százalék), valamint a sportcikkeket kínáló üzletekben (8,6 százalék).
Fotó: Pixabay.com
„A kiskereskedelmi piac tavaly továbbra is jól teljesített, annak ellenére, hogy 2023-ban már a második egymást követő évben volt kétszámjegyű az infláció. Így az általunk vizsgált összes szegmensben növekedtek az eladások 2022-hez képest, és a legtöbb területnek sikerült az inflációt meghaladó növekedési ütemet elérnie” – magyarázta Vlad Săftoiu, a Cushman & Wakefield Echinox kutatási vezetője. Elmondása szerint, ha a 2019 és 2023 közötti adatokat vesszük górcső alá, a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok átlagos éves forgalomnövekedése (11,5 százalék) az éves infláció (7,9 százalék) felett maradt.
Kivételt képeznek a cipőboltok (6,3 százalék) és a lakberendezési és dekorációs tárgyakat kínáló kiskereskedelmi láncok (6,8 százalék). Az ellenkező póluson, 2019 és 2023 között a legnagyobb növekedési rátával a kozmetikai láncok (17,8 százalék) és a szaküzletek (17,3 százalék) rendelkeztek.
– vetíti előre derűlátón a Cushman & Wakefield Echinox elemzése.
Derűlátásukat amúgy alátámasztják a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák is. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által június elején nyilvánosságra hozott adatsorok szerint az idei év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.
A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer jellegű termékek kiskereskedelmi forgalma 11,5, az üzemanyagoké 3,7, az élelmiszereké pedig 2,8 százalékkal nőtt.

Az év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!