A legtöbb pénzt a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok pénztárainál hagyta ott a romániai lakosság
Fotó: Rostás Szabolcs
A nehéz gazdasági helyzet ellenére a romániai lakosság tavaly 36 milliárd eurót költött el a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncokban, ami 11 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox ingatlan-tanácsadó cég tanulmányából, amely 12 különböző szakterület 116 vállalatának pénzügyi eredményei alapján készült. Az elemzésből arra is fény derül, milyen típusú áruházakban ment el a legtöbb a pénz, illetve arra is, hogy milyen fogyasztási cikkek terén mérték a legnagyobb keresletbővülést.
2024. július 06., 13:322024. július 06., 13:32
A tavaly Romániában elköltött 36 milliárd euróból a legnagyobb hányad – a teljes összeg több mint 60 százaléka –, 22,5 milliárd euró a szupermarketekben és hipermarketekben történt vásárlásokat jelentette.
ami a korábbi évekhez képest lassabb növekedési ütemet mutatott, mivel ez a terület szorosan kapcsolódik az ingatlanpiac alakulásához. A dobogóra feljutottak még az elektronikai és IT-cikkeket kínáló üzletek (3,3 milliárd, azaz a teljes piac 9 százaléka), ez a szegmens szintén lassuló növekedési ütemet mutatott 2020 után.
A rangsorban a divat (2,2 milliárd euró, 6,1 százalék) következik, míg az ékszereket (212 millió euró, a teljes forgalom 0,6 százaléka), a lábbelit (356 millió euró, 1 százalék) és kozmetikai cikkeket kínáló boltok (458 millió euró, 1,3 százalék) részesedése volt a legalacsonyabb.
A Wall-street.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2023-ban ugyan kissé meghaladta a tavalyi éves inflációs rátát (10,4 százalék), de lelassult 2022-hez képest, amikor a 13,8 százalékos éves inflációval szemben 16,3 százalékos volt a növekedés.
Viszont még így is mind a 12 vizsgált szegmensben az előző évit meghaladó forgalmat mértek.
majd a szaküzletek – pl. állateledelboltok, gyógyszertárak –, újságárusok, dohányáruk stb. (20,4 százalék), a gyermekboltok (17,5 százalék), valamint az éttermek és kávézók (14,5 százalék) következtek.
2022-höz képest visszaesett, és az inflációs ráta alatt maradt a forgalom a DIY, azaz csináld magad típusú (3 százalék), a lakberendezési (4,8 százalék), az ékszer- (6 százalék), az elektronikai és IT-cikkeket (8,3 százalék), valamint a sportcikkeket kínáló üzletekben (8,6 százalék).
Fotó: Pixabay.com
„A kiskereskedelmi piac tavaly továbbra is jól teljesített, annak ellenére, hogy 2023-ban már a második egymást követő évben volt kétszámjegyű az infláció. Így az általunk vizsgált összes szegmensben növekedtek az eladások 2022-hez képest, és a legtöbb területnek sikerült az inflációt meghaladó növekedési ütemet elérnie” – magyarázta Vlad Săftoiu, a Cushman & Wakefield Echinox kutatási vezetője. Elmondása szerint, ha a 2019 és 2023 közötti adatokat vesszük górcső alá, a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok átlagos éves forgalomnövekedése (11,5 százalék) az éves infláció (7,9 százalék) felett maradt.
Kivételt képeznek a cipőboltok (6,3 százalék) és a lakberendezési és dekorációs tárgyakat kínáló kiskereskedelmi láncok (6,8 százalék). Az ellenkező póluson, 2019 és 2023 között a legnagyobb növekedési rátával a kozmetikai láncok (17,8 százalék) és a szaküzletek (17,3 százalék) rendelkeztek.
– vetíti előre derűlátón a Cushman & Wakefield Echinox elemzése.
Derűlátásukat amúgy alátámasztják a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák is. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által június elején nyilvánosságra hozott adatsorok szerint az idei év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.
A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer jellegű termékek kiskereskedelmi forgalma 11,5, az üzemanyagoké 3,7, az élelmiszereké pedig 2,8 százalékkal nőtt.
Az év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!