Fotó: E-nergia.ro
Jelentős, több mint 40 milliárd eurós hatása lesz a Fekete-tenger Romániához tartozó kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázmező kitermelésének az ország gazdaságára – derült ki egy szakértői elemzésből.
2023. július 03., 19:032023. július 03., 19:03
2023. július 03., 19:092023. július 03., 19:09
Laurian Lungu közgazdász, a Consilium Policy Advisors Group társalapítója egy szakmai rendezvényen kijelentette, a lelőhely gazdasági hatása Románia számára 42,4 milliárd euróra rúg, amelyből 22 milliárd euró lehet a költségvetés bevétele.
„Nemrégiben készítettünk egy tanulmányt, amelyben gazdasági szempontból értékeltük a Neptun Deep hatását Románia számára, hogy ez mit jelent a gazdaság, a költségvetési bevételek, a munkaerőre gyakorolt hatás szempontjából, mert a munkaerőre és természetesen a folyó fizetési mérleg hiányára is hatással van. Az eredmények valóban nagyon jók. Ez egy olyan beruházás, amelyre Romániának szüksége van. A
és most a teljes időszakról beszélek, amelyben ez a feltárás zajlik, azaz a 2027 és 2036 közötti időszakról” – mutatott rá Laurian Lungu a CLCC – Koalíció a Szabad Kereskedelemért és Kommunikációért című szakmai vitán.
Hozzátette, hogy ehhez talán még egy-két évet hozzátehetünk a felszámolási időszak miatt. „Ez óriási hatással van a gazdaságra. A költségvetési bevételeket tekintve valahol a gazdasági hatás felét közelíti.
Itt jön be az állami részvétel. Alapvetően magában foglalja a bányajáradékot, az összes társadalombiztosítási járulékot, amelyek a költségvetésbe kerülnek, mivel rengeteg munkahelyet tartanak fenn vagy hoznak létre. Aztán ott van a társasági adó, a jövedelemadó” – hangsúlyozta a szakértő.
Lungu emlékeztetett: a román állam a Romgazban 70 százalékos, az OMV Petromban pedig 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, így a Neptun Deep projekt teljes egészében nagyon nagy, majdnem fele részesedéssel rendelkezik. Megjegyezte, ami a folyó fizetési mérleg hiányát illeti, a számítások azt mutatják, hogy évente a GDP körülbelül 0,5 százalékát sikerül majd „megmenteni”.
Jelenleg Hollandia az első, de tudjuk, hogy a Groningen gázmező 2024-től bezár. Tehát amikorra Románia elkezdi a kitermelést a Neptun Deepből, Groningen bezár, és Románia részesedése az EU teljes gáztermeléséből nagyon-nagyon magas lesz. Jelenleg az EU 97 százalékban függ a gázimporttól” – hangsúlyozta Laurian Lungu.
Mint arról beszámoltunk, elérhető közelségbe került a fekete-tengeri földgázmező kiaknázása, miután az OMV Petrom és a Romgaz társaságok jóváhagyták a kitermelés elindításához szükséges beruházásokat. Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz nemrég jelentette be, hogy elfogadta a Fekete-tenger romániai kontintentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszába a két vállalat 4 milliárd eurót fektet.
A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben. Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója szerint a Domino és Pelican Sud elnevezésű lelőhelyek kiaknázása jelentős lépés a társaság 2030-ig ívelőstratégiájának megvalósítása, Románia és a térség energetikai átmenetének elősegítése terén. „A projekt paramétereinek illusztrálása érdekében megemlíthető, hogy a termelés egyenértékű 4,3 millió háztartás éves fogyasztásának harmincszorosával” – közölte Verchere.
A román tengerparttól 170 kilométernyire lévő, 7500 négyzetkilométernyi területű Neptun térségben a tenger mélysége helyenként az 1700 métert is eléri. Román illetékesek szerint
Az OMV Petrom és a Romgaz idén februárban határozott kapacitáslekötési szándéknyilatkozatot nyújtott be a román gázszállítási rendszerüzemeltető Transgaz vállalathoz, amivel a két cég előre lekötötte a földgázszállítmányok egy részét a gázlelőhelyhez kiépítendő vezetéken.
Az OMV Petrom sokáig azért lebegtette a projekt végrehajtását, mivel számára előnytelennek tekintette az offshore gázmezők kitermelését szabályozó román törvényt. A jogszabályt végül a román parlament tavaly módosította, javítva a befektetőknek szabott feltételeket. Nemrég egyébként Kathleen Kavalec, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete kiszámíthatóságot és stabilitást szorgalmazott a román hatóságoktól a fekete-tengeri energiahordozók kitermelése terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!