A fürdővárosok fejlesztésére előirányzott európai uniós forrásokból tervezi megvalósítani az elkövetkező időszak beruházásait Kovászna.
2016. július 19., 12:232016. július 19., 12:23
2016. július 19., 14:192016. július 19., 14:19
Lezárult Kovászna fürdőváros infrastruktúrájának európai uniós pénzekből megvalósított felújítása, most pedig szabadidőközpontra pályáznak – tájékoztatott Gyerő József, a gyógyvizeiről híres háromszéki település új polgármestere. Mint részletezte, a kivitelező hétéves garanciát vállalt.
Amint arról korábban írtunk, az önkormányzat 2003-ban nyújtotta be pályázatát, a finanszírozási szerződést azonban csak 2012-ben írták alá. A pályázat teljes értéke 18 millió lej, ebből 90 százalékot hívtak le a Vidékfejlesztési Alapból, 7,6 százalékát kormányforrásokból fedezték, a város önrésze alig 2 százalék volt.
A pénzből 8,3 kilométer utat, 9000 négyzetméter járdát korszerűsítettek, de 6,4 kilométer szennyvíz-, 7 kilométer esővízcsatornát, 6,7 kilométer ivóvízvezetéket is felújítottak. Gyerő József szerint a korszerűsítés hozzájárulhat a város idegenforgalmának fellendítéséhez, de nagyban megkönnyíti a kovásznaiak életét is, hiszen jobb az úthálózat. Az sem elhanyagolható tényező szerinte, hogy a kivitelezés során munkahelyek is jöttek létre.
A polgármester a közeljövő tervei kapcsán elárulta, hogy a Lőrincz Zsigmond-sípálya mellé egy szabadidős központ létrehozására pályáznak. Ehhez a területrendezési tervet már meg is rendelték – az elképzelések szerint kalandpark, strand és wellnessközpont épülne, és természetesen hasznosítanák az ásványvizeket, így a medencék egy része gyógykezelésre alkalmas, borvizes lesz. A Központi Fejlesztési Régióban a Regionális Operatív Program keretén belül tizenhárom 45 millió eurós alap hívható le a fürdővárosok fejlesztésére, erre tervez Kovászna pályázni. Ugyanakkor újabb tizenegy utca korszerűsítésére hívnának le európai uniós támogatást. Összesen több mint hárommillió euróra pályázik Kovászna – összegezett Gyerő József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!