Fotó: Pixabay
Januárban a tavaly decemberi 3,4 százalékról 3,1 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban; a romániai infláció kétszerese volt az uniós átlagnak – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. február 22., 15:522024. február 22., 15:52
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a tagállamok közül januárban Romániában (7,3 százalék), Észtországban (5 százalék) és Horvátországban (4,8 százalék) volt a legmagasabb az infláció, a legalacsonyabb pedig Dániában és Olaszországban (egyaránt 0,9 százalék), valamint Lettországban, Litvániában és Finnországban (1,1 százalék).
Az eurózónában 2,8 százalékra mérséklődött az éves infláció az idei első hónapban az egy hónappal korábban jegyzett 2,9 százalékról. Az energia és az élelmiszerek nélkül számolt fogyasztói árindex, a maginfláció 3,6 százalékra lassult a decemberi 3,9 százalékról. Az alkoholos és dohánytermékek kizárásával számolt mutató 3,4 százalékról 3,3 százalékra csökkent. A monetáris politikájának kidolgozásakor az Európai Központi Bank a maginflációt veszi alapul.
Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A Román Nemzeti Bank (BNR) ugyanakkor legutóbbi jelentésében lefelé módosította az idei inflációs előrejelzését, és 2024 végére a tavaly novemberben prognosztizált 4,8 százalék helyett 4,7 százalékos inflációra számít. 2025-re 3,5 százalékos inflációt vetített előre a BNR.
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot – áll az OTP Bank elemzőinek a 2024-es évre vonatkozó, szerdán közzétett prognózisában.
Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!