
Fotó: Pixabay
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot, a várakozásokra leginkább a fogyasztás élénkülése van hatással a magasabb reálbéreknek, az építőipari tevékenység élénkülésének, valamint az euróövezetben bekövetkező fejleményeknek köszönhetően
2024. február 14., 16:482024. február 14., 16:48
A Krónikához eljuttatott dokumentum szerint a tavalyi lassulást követően már látszik némi fény az alagút végén: az idei évben a GDP-növekedés 2,8 százalék körüli szintre gyorsulhat, köszönhetően a háztartási kiadások és az export-dinamika fokozatos élénkülésének, valamint a beruházások továbbra is erős növekedésének.
Az összképre a háztartások esetében tapasztalt keresletnek van hatása, az építőiparban látható stabil aktivitás a beruházásokkal kapcsolatos kiadások növekedését feltételezi, amelyek nagy részét vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozzák” – részletezik friss előrejelzésükben az OTP Bank elemzői.
Rámutatnak: az infláció 2023 februárjától folyamatosan lassul, decemberre elérte a 6,6 százalékot, de a dezinflációs trend januárban visszafordult.
A még mindig magas kőolajárak szintén hozzájárultak a dezinfláció megtorpanásához az idei első negyedévben. Előrejelzésünk azt mutatja, hogy a szolgáltatás- és áruinfláció viszonylag makacs marad, míg az élelmiszer-infláció esetében további csökkenés várható” – áll a prognózisban. Amely szerint az idei költségvetési konszolidációs intézkedések ellenére a költségvetési hiány a GDP 6 százalékának közelében marad, tekintettel az új nyugdíjtörvényre és a választásokkal kapcsolatos kiadásokra.

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami az európai kontextust illeti, az elemzés emlékeztet: az EKB arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, és kamatcsökkentés egyhamar nem várható. A 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat figyelembe véve az OTP Bank szerint nem valószínű, hogy a központi bank nyár előtt megkezdi az irányadó kamatláb csökkentését.
„A Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció/irányadó kamat egyensúlyára, és igyekezett nem aláásni a helyi gazdasági tevékenységet az infláció lehető legalacsonyabb szintre történő szorításával. A jövőbeli fejlemények megkövetelnék a szigorú ellenőrzés folytatódását, és a dezinfláció átmeneti leállása esetén a központi bank 2024 második feléig a jelenlegi szinten tarthatja az alapkamatot” – fogalmaz az előrejelzés.
miközben a hivatalos statisztika szerint éves szinten 2 százalékkal nőtt tavaly a román gazdaság, a magyar tőkéjű pénzintézet elemzői 1,5 százalékosra teszik a bővülés ütemét. De – mint ismeretes – a hivatalos adat is elmarad a várakozásoktól, főként a román kormány által a 2023-as évi állami költségvetésben várt 3,5 százalékos szinttől.

Tavaly 2 százalékkal nőtt a román gazdaság teljesítménye 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A bukaresti kormány amúgy az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően is optimistább a pénzintézeteknél. Marcel Ciolacu miniszterelnök az év elején úgy nyilatkozott, hogy 2024-ben 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Eközben az Európai Bizottság várakozásai szerint a tavaly tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – szintén rontva a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein – a korábban jósolt 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja a hónap elején a Krónikának úgy nyilatkozott, az idei évben 3 százalék környékére gyorsulhat vissza a gazdaság.

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!