Csak az árak nőnek? Nem fog túl fényesen teljesíteni Románia gazdasága a menedzserek előrejelzése szerint
Fotó: Orbán Orsolya
Románia gazdasága az óvatosság jegyében lép be a 2026-os évbe. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által végzett gazdasági felmérés hét elején közzétett adatai szerint az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem terén tevékenykedő menedzserek a következő hónapokban a Románia gazdasági tevékenységének mérsékelt visszaesésére számítanak, miközben az árakra továbbra is nyomás nehezedik, és a munkaerő-felvétel lassulásának jelei mutatkoznak.
2025. december 31., 13:382025. december 31., 13:38
2025. december 31., 13:402025. december 31., 13:40
De a Romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) legújabb felmérésének eredményei is a 2025-ös üzleti környezet megítélésének hirtelen romlását jelzik még a pandémia idején tapasztalt szintnél is mélyebb szintekig – irányítja rá a figyelmet év végi elemzésében a Hotnews.ro portál.
A feldolgozóiparban a menedzserek a 2025 decemberétől 2026 februárjáig tartó időszakban a termelés mérsékelt visszaesését várják, ami negatív gazdasági mérlegben is megmutatkozik. Ugyanakkor a foglalkoztatottak számának csökkenésére utaló jelek is láthatók, ami arra utal, hogy a vállalatok költségkiigazítási fázisba lépnek.
ami arra utal, hogy a költségnyomás – energia, bérek, nyersanyagok – továbbra is áthárul a fogyasztókra, még a gyengébb kereslet mellett is.
A legerőteljesebb pesszimizmus az építőiparban tapasztalható. A menedzserek a termelési volumen meredek visszaesésére számítanak, mint ahogy arra is, hogy a következő három hónapban csökkenni fog a foglalkoztatottak száma is – ami azért téli hónapokban épp annyira nem újdonság.
ami arra utal, hogy a még folyamatban lévő projektek drágábbak, összetettebbek, vagy magas munkaerő- és anyagköltségek gyakorolnak rájuk nyomást. Ez a kombináció – csökkenő aktivitás, de emelkedő árak – egy strukturális nyomás alatt álló ágazatra utal a Hotnews elemzése szerint.
A román kormány keddi ülése utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
A kiskereskedelemben a vezetők a következő időszakban mérsékelt forgalomcsökkenésre számítanak, ami azt jelzi, hogy a fogyasztás továbbra is gyenge, az elmúlt években felhalmozódott infláció és a háztartások óvatossága miatt.
Az iparral és az építőiparral ellentétben a kereskedelemben a munkaadók mégis enyhe növekedést várnak a foglalkoztatottak számában, valószínűleg a szezonalitás és a téli időszakban jelentkező munkaerőigény miatt.
A szolgáltatási szektor a legstabilabb képet mutatja, viszonylag stagnáló forgalommal és az alkalmazottak számát illetően is úgy tűnik, hogy nem lesznek változások. Azonban a menedzserek itt is áremelkedésre számítanak, ami azt jelzi, hogy az inflációt a gazdaság még nem tudta teljesen felszívni.
A rövid távú fejlemények mellett az AmCham felmérése középtávon is vészharangot kongat. A cégek mindössze 21 százaléka értékeli még jónak vagy nagyon jónak a romániai üzleti környezetet, ami jelentős csökkenés a 2024-es 45 százalékhoz képest. A bizalom szintje így a világjárvány és recesszió által fémjelzett 2020-as szint alá süllyedt.
Az üzleti környezet a bizalom romlásának a fő okaiként
miközben elmaradt a közigazgatás szerkezeti reformja.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég.
Az elemzés ugyanakkor aláhúzza, hogy az üzleti szféra úgy látja, a 2026-os év sorsdöntő lesz Románia útját illetően olyan körülmények között, hogy megszűnik a választási nyomás, és a hangsúlynak a pártok által felvállalt reformokra, az országos helyreállítási tervben (PNRR) rendelkezésre álló pénzek lehívására és a befektetői bizalom visszaszerzése kell kerülnie.
„Rövid távon azonban az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a gazdaság behúzott kézifékkel lép be az új évbe:
Ez a környezet próbára teszi mind a vállalatok rezilienciáját, mind a hatóságoknak azt a képességét, hogy stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítsanak egy kulcsfontosságú pillanatban” – összegez Dan Popa gazdasági elemző.
Bár már régóta rezgett a léc, a 2025-ös lett az az év, amikor átlépte az 5 lejes lélektani határt az euró árfolyama. Elemzők szerint pedig az 5,25 lej/euró körüli árfolyam már nem számít szélsőséges forgatókönyvnek a 2026-os évre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!