
Románia az uniós tagállamok egyike, ahol nőtt a kiskereskedelmi forgalom júniusban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. augusztus 06., 15:202025. augusztus 06., 15:20
A nyers adatok szerinti növekedéshez a nem élelmiszertermékek eladásának 5,9 százalékos, illetve az üzemanyagok forgalmának 2,2 százalékos gyarapodása járult hozzá. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése 1,2 százalékkal csökkent. A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom 3,4 százalékkal emelkedett a múlt év első öt hónapjához képest. Ehhez a nem élelmiszertermékek 7 százalékos és az üzemanyagok 1,1 százalékos forgalomnövekedése járult hozzá. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése 0,2 százalékkal csökkent.
Májushoz képest júniusban a nyers adatok szerint 1,4 százalékos, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,1 százalékos növekedést jegyeztek.
Az előző év júniusához képest az idei ötödik hónapban a nyers adatok szerint 2,8 százalékos, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2,5 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak.
Az Eurostat friss adatai szerint júniusban az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest (amikor 0,5 százalékos csökkentést jegyeztek az EU-ban és 0,3 százalékost az euróövezetben).

Az év első két hónapjában a nyers adatok szerint 2,8 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 3,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 januárjához és februárjához képest.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint havi összevetésben a legnagyobb növekedést Horvátországban (3,6 százalék), Svédországban (2,6 százalék), Máltán (2,2 százalék), Portugáliában (1,8 százalék), Spanyolországban (1,2 százalék), Észtországban és Litvániában (1,1-1,1 százalék) és Romániában (1 százalék) regisztrálták. A legnagyobb visszaesést Franciaországban (mínusz 0,9 százalék), Lengyelországban és Szlovéniában (egyaránt mínusz 0,8 százalék), valamint Dániában (mínusz 0,7 százalék) regisztrálták.
A kiskereskedelmi forgalom volumene Cipruson (8,7 százalék), Horvátországban (7,4 százalék), Máltán és Portugáliában (egyaránt 6,9 százalék) emelkedett a legjelentősebb mértékben. Finnországban (mínusz 1,1 százalék) és Szlovákiában (mínusz 0,4 százalék) csökkentek az értékesítések a kiskereskedelemben.

Tavaly a nyers adatok szerint 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023-hoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!