Kevés a megújuló energiaforrásból származó áram tárolási kapacitása, erre fizetünk rá. Képünk illusztráció
Fotó: Arad Megyei Tanács
Románia napközben szinte teljes kapacitással exportálja a napelemek áramtermeléséből származó villamos energiát Magyarországra, méghozzá szinte ingyen. Az Economedia.ro portál cikke szerint ennek oka, hogy napközben nem tudjuk felhasználni a megújuló energiaforrásokból előállított áramot. Viszont a délutáni-esti csúcsidőben, amikor megnő a belföldi fogyasztás, drágán importál az ország villanyt.
2025. szeptember 26., 19:452025. szeptember 26., 19:45
2025. szeptember 26., 19:492025. szeptember 26., 19:49
Az energiaexport nem új jelenség, de most új csúcsokat dönt: a múlt pénteken délben például 2495 MWh áram ment át a határon, mindössze 2 euró/MWh áron, miközben a két ország közötti összeköttetés maximális kapacitása 3200 MW – mutat rá a gazdasági szakportál cikke, amely szerint Románia a napenergia-túltermelés miatt exportálunk fillérekért.
Az OPCOM, az energiapiacot felügyelő román tőzsde adatai szerint a pénteki órákban az alábbi mennyiségek és árak mellett zajlott az export Magyarország irányába:
Este, amikor Romániában megnő a fogyasztás, az export csökken, az árak emelkednek, sőt: 18 órakor már Románia importált Magyarországról – igaz, csak szerény mennyiséget, alig 100 MWh-t.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter is elismerte: a napos és/vagy szeles napokon Románia olcsón exportálja a megújuló – napelemparkok vagy szélerőművek által megtermelt – energiát, este viszont, amikor a fogyasztás megnő, drágán importál. A probléma gyökere, hogy nincs elegendő tárolókapacitás, így a nappal termelt olcsó energia nem áll rendelkezésre este, amikor igazán szükség lenne rá.
A megújuló energiaforrások – mint a nap- és szélenergia – nem termelnek folyamatosan, így az ipar nem tud rájuk hosszú távon, kiszámítható módon támaszkodni. A megoldás a nagyméretű energiatároló rendszerek kiépítése lenne, amelyek lehetővé tennék az energia „sávos” (folyamatos) kiadását, ez azonban jelenleg nem lehetséges Romániában.
Mint arról beszámoltunk, Nicușor Dan államelnök elismerte: Romániában az energiaárak túl magasak, de ő bízik benne, hogy ez a probléma viszonylag rövid időn belül megoldódik. Az államfő a Digi24 hírcsatornának adott interjúban kifejtette: az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem végzi a dolgát a piac mechanizmusainak irányítását illetően. „Az energia területén két egymással összefüggő probléma és egy nem megfelelően működő intézmény van. Az egyik probléma az, hogy az ár túl magas, annak ellenére, hogy Románia nagy mennyiségű saját energiát termel. És amikor az ár magas, ez egyrészt a fogyasztót, a lakosságot terheli meg, másrészt nem ösztönzi a beruházásokat” – fogalmazott az államelnök.
Kifejtette: a spekulánsok nyernek ezekből a magas energiaárakból, mert azokat a mechanizmusokat, „amelyeknek csak ésszerű nyereséget kellene biztosítaniuk ezeknek a spekulánsoknak a piacgazdaságban, az ANRE kezeli, amely nem végzi a dolgát”. Az energiaügyi miniszter nagyon figyelmesen vizsgálja ezeket a problémákat, és reméljük, hogy viszonylag rövid időn belül orvosolni tudjuk őket” – szögezte le Nicușor Dan.
A román–magyar energiakapcsolatok az utóbbi időszakban kényes kérdéssé váltak, miután Sebastian Burduja korábbi energiaügyi miniszter, jelenleg miniszterelnöki tanácsadó tárcavezetőként megpróbálta megakadályozni az E.On romániai érdekeltségeinek felvásárlását a magyarországi MVM Csoport által. Burduja Románia energiabiztonságát féltve az üzletkötéstől odáig ment, hogy
Nemrégiben „győzelemként” jelentette be, hogy az MVM elállt a vásártól, de az energetikai vállalat a Krónika megkeresésére közölte: egyelőre csak a külföldi tranzakciókat figyelő európai uniós eljárás (FSR) felfüggesztését kérte, de továbbra is határozott célja az E.On romániai felvásárlása.
Az MVM Csoport tranzakció iránti elkötelezettsége nem változott, stratégiai szándékunk, hogy lezárjuk a felvásárlást és sikeresen együttműködjünk az E.On-nal, változatlanul fennáll – válaszolta a magyar állami tulajdonú vállalat a Krónika megkeresésére.
Mint arról szintén beszámoltunk, Burduja folytatva a magyarellenes hisztériakeltést, újabban a Napolact eladását szeretné megakadályozni a Bonafarm magyar tejipari vállalatnak, mert Csányi Sándort, akinek érdekeltségei vannak a cégben, „szoros és dokumentált kapcsolat” fűzi Orbán Viktor miniszterelnökhöz.
Folytatja a magyarellenes hangulatkeltést Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a Napolact tejfeldolgozó magyar tulajdonba kerülésének lehetősége ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás