Az egy évvel korábbi 1,5-1,6 lejes felvásárlási árhoz képest tavaly ősszel már csak 60 banit kaptak a tengeri kilójáért a hazai termelők
Fotó: Beliczay László
Nagy a baj a mezőgazdaságban a Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint, az utóbbi három esztendő anyagilag kizsigerelte a termelőket. A detrehemtelepi szakemberrel „földközelből” vettük számba azokat a gondokat, bajokat, amelyek az országos gazdamegmozdulásokat okozták. A masszív ukrajnai gabonabehozatal miatt egy év alatt hatalmasat zuhant valamennyi mezőgazdasági termény ára, és a jó hektárhozamok ellenére a legtöbb gazda ráfizetéssel dolgozott. Tetézi a nehézségeket, hogy egyre kevesebb a kisgazdaságoknak, kistermelőknek szóló anyagi segítség.
2024. január 23., 09:012024. január 23., 09:01
A mezőgazdasági termelők két héttel ezelőtt kirobbant tüntetéssorozata alaposan ráirányította a figyelmet a romániai gazdák gondjaira. Sokféle követelés elhangzott, ami a szántóföldi növénytermesztésből, állattenyésztésből és a kertészkedésből élők gazdaságának túlélési esélyeit hivatottak biztosítani. Nem vitás, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági gondokat követő ukrajnai háború, és az ukrán mezőgazdasági termékeknek az Európai Unió piacára történő vámmentes behozatala teljesen felborította a korábbi rendet.
Erről beszélgettünk Simon Zoltán falugazdásszal, aki a Kolozs megyei Detrehemtelepen él, és innen látja el szaktanáccsal az aranyosszéki falvak magyar gazdáit. Elöljáróban leszögezi, hogy természetes körülmények között is mindig rizikót jelentett a mezőgazdasági termelés, most azonban az ukrajnai válság okozta gazdasági nehézségek tetézték a szokásos gondokat. Példaként egy négy növényből – kukorica, búza, krumpli és valamilyen zöldség – álló szántóföldi farmot elemez, ahol rendszerint az egyik haszonnövény soha nem hoz kielégítő termést, így ennek ráfizetését a másik három növényi kultúra fedezi.
Egy hektár kukorica minimális előállítása 2021-ben 3500 lej volt, egy évre rá már elérte a hétezer lejt, vagy még nagyobb összeget. Ráadásul jött egy kemény aszály, és szinte semmi kukoricatermés nem lett. A nagy többletkiadás ősszel még nagyobb mínusszal ért véget.
Az uniós támogatás sem ellensúlyozza a ráfizetést
„2022 telére a mezőgazdasági termelők felélték tartalékaikat. A berobbanó műtrágya- és egyéb inputanyagárak miatt hirtelen megugrottak a költségek, és a következő tavaszra sokan csak hitelből tudták elkezdeni az új mezőgazdasági évet” – összegzi a tapasztalatokat az aranyosszéki falugazdász.
A gazdatüntetéseknek három kézzelfogható eredménye született. Hektáronként százeurós plusztámogatást kapnak a gazdák; B-kategóriás járművezetői jogosítvánnyal lehet traktort vezetni, és több erőgép mentesül a műszaki vizsga alól.
Azonban a 2023-as esztendő sem ígért jobb fejleményeket. A közel két éve zajló ukrajnai háború más kellemetlenséget is okozott a gazdáknak. A gabona felvásárlási ára a felére, vagy a korábbi ár negyven százalékára csökkent. Hiába születtek jó terméseredmények – Aranyosszéken és a Mezőségen az ügyesebb gazdák tízezer kilogrammos vagy efölötti szemtermést értek el kukoricából –, mert az egy évvel korábbi 1,5 lejes felvásárlási árhoz képest tavaly ősszel már csak 60 banit kaptak a tengeri kilójáért.
Tavaly annak volt szerencséje, aki valamilyen zöldségfélével – hagyma, cékla, zeller, stb. – próbálkozott, így sikerült némileg ellensúlyozni a gabonatermesztés ráfizetését. A falugazdász szerint azonban a román kormány tovább tetézte a bajt a cégek adójának növelésével, illetve a gázolaj jövedéki adójának megemelésével. Nem véletlen, hogy „elszakadt a cérna”, mert ráfizetésből senki nem tud megélni. A mai tapasztalatok szerint a romániai mezőgazdaságban európai uniós támogatásokkal is nagyon nehezen tud talpon maradni a gazda.
Egy hektár kukorica minimális előállítási költsége 2021-ben 3500 lejbe került, egy évre rá már elérte a hétezer lejt
Fotó: Beliczay László
Egyre kevesebb támogatás jut kisgazdáknak
A detrehemtelepi gazdálkodáson kívül 2008 óta pályázatírással is foglalkozó Simon Zoltán Kolozs megyében elsők között indította el pályázatíró cégét. Elsőként saját gazdasága számára 25 ezer eurós pályázatot nyert el, és azóta több száz Kolozs megyei gazdának és polgármesteri hivatalnak állított össze sikeres pályázatokat.
Nagy gondnak tartja, hogy egyre kevesebb a kisgazdaságoknak, kistermelőknek szóló anyagi segítség. Míg korábban rengetegen hozzájutottak 7500 eurós kistermelői pályázathoz, és a nagyobb összegű gazdapályázatok esetében is az elmúlt ciklusban tíz százalékos volt az önrész, a tavaly indult új uniós ciklus drasztikusan megnehezítette a gazdák talpon maradási esélyeit.
A romániai mezőgazdaság jövedelmezősége közepette nagyon nehéz ennyi pénzt félretenni, összegyűjteni. Szaktanácsadóként arra intem a gazdákat, hogy többször is gondolják meg, mielőtt ezt az összeget bankhitelből fedeznék. Sajnos sok olyan gazdáról tudok, akinek ráment a háza és a birtoka is a bankkölcsönökre” – mutat rá a gazdákra leselkedő veszélyekre a pályázatíró szakember, akinek fia viszi tovább az általa elkezdett másfél évtizedes pályázatíró munkát.
de nincsenek jobb helyzetben a nagyobb agrárvállalkozások sem. Náluk is túl alacsony a jövedelmezőség ahhoz, hogy több százezer vagy millió eurós uniós pályázati önrészt tudjanak előteremteni.
Az immár kilencedik napja tiltakozó gazdák és közúti fuvarozók követeléslistáján szereplő jogszabályokat fogad el csütörtöki ülésén a kormány.
A zöldségpiac maradt a gazdák számára
Simon Zoltán úgy látja, a folyamatosan tanuló, megfelelően dokumentálódó, ügyes gazdák képesek talpon maradni, akik a legjobb minőségű vetőmaggal és a mezőgazdaságban használatos csúcstechnológiákkal próbálkoznak. Falujában és környékén több olyan gazdacsaládot említ, amelyek összefogva megkeresik a legjobb értékesítési lehetőségeket éttermek, feldolgozók, nagybani kereskedők irányába, és jó áron kiváló minőséget kínálnak. Tapasztalatai szerint a nagyáruházakkal nem működik az értékesítés, mert a multinacionális áruházláncok felvásárlói „csúfolkodnak” a hazai gazdákkal.
Aki megpróbálkozott, egy idő után felbontotta velük a szerződést. Csak a nagybani vagy a zöldségpiac marad a gazdák számára, itt kell megméretkezzenek és boldoguljanak.
Simon Zoltán falugazdász detrehemtelepi gyümölcsösében
Fotó: Makkay József
„Ha a kormány nem veszi komolyan a romániai gazdatársadalom gondjait, nem csak a drasztikusan meggyérült kisgazdatársadalom hagy fel a földműveléssel, hanem az agrárvállalkozások is kirostálódnak. Remélem, Bukarestből is látszanak ezek a gondok” – fogalmaz a detrehemtelepi falugazdász, pályázatíró szakember.
Nem tartja jó megoldásnak a négy legnagyobb gazdaérdekvédelmi szervezetet tömörítő Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség elnöke, Nicu Vasile, hogy a kormány a gazdatüntetések kapcsán külön-külön tárgyal számtalan gazdaszervezettel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!