
Románia technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik negyedévben is csökkent a GDP
Fotó: Orbán Orsolya
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
2026. március 06., 13:082026. március 06., 13:08
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 utolsó három hónapjában a harmadik negyedévhez képest reálértékben 1,9 százalékkal, 2024 utolsó három hónapjához viszonyítva pedig 1,5 százalékkal zsugorodott a román GDP, amely 492,444 milliárd lejt tett ki.
A múlt év egészét tekintve reálértékben 0,7 százalékkal nőtt a román GDP 2024-hez mérten.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott tájékoztatás szerint a becslések felülvizsgálatát követően nem jegyeztek jelentős eltéréseket a reálérték és 2026. február 13-án közzétett előzetes adatok között. Amelyek szerint tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik negyedévben is csökkent a GDP.

Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 utolsó három hónapjában a harmadik negyedévhez képes 1,9 százalékkal, 2024 utolsó három hónapjához viszonyítva pedig 1,6 százalékkal esett vissza a román GDP. A harmadik évnegyedben negyedévi összevetésben 0,2 százalékos volt a csökkenés.

Rontott a román gazdaság idei kilátásain csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
szóljon hozzá!