Idén körülbelül 700 ezer hektár földterületet érintett az éghajlatváltozás. Képünk illusztráció
Fotó: Makkay József
A romániai gazdák azt szeretnék, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) továbbra is elkülönüljön a kohéziós alapoktól, mert nem akarjuk, hogy az élelmiszer-ellátást mérföldkövektől és céloktól tegyék függővé, ahogyan az a helyreállítási alap estében történik – jelentette ki Florin Barbu mezőgazdasági miniszter egy szerdai bukaresti szakmai konferencián, amelyen részt vett Christophe Hansen mezőgazdasági biztos is.
2025. október 09., 17:532025. október 09., 17:53
A tárcavezető kifejtette: azt szeretné, hogy az Európai Unió következő hétéves ciklusában a közvetlen kifizetésekről és a fejlesztési forrásokról továbbra is a tagállamok mezőgazdasági miniszterei döntsenek. „Nem akarok és ebben a teremben egyetlen mezőgazdasági termelő sem akar más ágazatokkal versenyezni” – szögezte le Barbu, emlékeztetve a mezőgazdasági biztost arra, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban (Agrifish) képviselt tagállamok többsége nem értett egyet az Európai Bizottság által előterjesztett uniós költségvetés-tervezettel.
A politikus rámutatott arra, hogy ebben a tervezetben nagyon alacsony,
Olyan körülmények között – tette hozzá –, hogy Romániában 2023-ban több mint 2 millió hektár, idén körülbelül 700 ezer hektár földterületet érintett az éghajlatváltozás. Ezért Bukarestnek az a kérése, hogy az új agrárpolitika egyértelműen meghatározott forrásokat és tagállami részesedéseket irányozzon elő, mert a romániai gazdákat csak így lehet azonnal kártalanítani. „Azt akarjuk, hogy a romániai öntözési beruházások folytatódjanak, mert ezek már nem szerepelnek ebben a költségvetés-tervezetben” – tette hozzá.
Arra kérte az uniós biztost, hogy az EU ne szabjon felső határt a mezőgazdasági támogatásoknak. „Egy ilyen intézkedés bevezetésének katasztrofális hatása lenne a romániai gazdák következő 5-10 éves hiteltörlesztésére. Ezért felelősen kell eljárnunk” – érvelt a mezőgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy Románia és az EU élelmezésbiztonságát egyaránt a mezőgazdasági termelők biztosítják, de a következő 10 évre pénzügyi forrásokra és kiszámíthatóságra van szükség.
Adrian Pintea, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára Marosszentgyörgyön, egy állattenyésztési bemutató alkalmából bejelentette, hogy a szaktárca által ebben az évben biztosított valamennyi támogatási formája jövőre is folytatódik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!