
Idén körülbelül 700 ezer hektár földterületet érintett az éghajlatváltozás. Képünk illusztráció
Fotó: Makkay József
A romániai gazdák azt szeretnék, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) továbbra is elkülönüljön a kohéziós alapoktól, mert nem akarjuk, hogy az élelmiszer-ellátást mérföldkövektől és céloktól tegyék függővé, ahogyan az a helyreállítási alap estében történik – jelentette ki Florin Barbu mezőgazdasági miniszter egy szerdai bukaresti szakmai konferencián, amelyen részt vett Christophe Hansen mezőgazdasági biztos is.
2025. október 09., 17:532025. október 09., 17:53
A tárcavezető kifejtette: azt szeretné, hogy az Európai Unió következő hétéves ciklusában a közvetlen kifizetésekről és a fejlesztési forrásokról továbbra is a tagállamok mezőgazdasági miniszterei döntsenek. „Nem akarok és ebben a teremben egyetlen mezőgazdasági termelő sem akar más ágazatokkal versenyezni” – szögezte le Barbu, emlékeztetve a mezőgazdasági biztost arra, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban (Agrifish) képviselt tagállamok többsége nem értett egyet az Európai Bizottság által előterjesztett uniós költségvetés-tervezettel.
A politikus rámutatott arra, hogy ebben a tervezetben nagyon alacsony,
Olyan körülmények között – tette hozzá –, hogy Romániában 2023-ban több mint 2 millió hektár, idén körülbelül 700 ezer hektár földterületet érintett az éghajlatváltozás. Ezért Bukarestnek az a kérése, hogy az új agrárpolitika egyértelműen meghatározott forrásokat és tagállami részesedéseket irányozzon elő, mert a romániai gazdákat csak így lehet azonnal kártalanítani. „Azt akarjuk, hogy a romániai öntözési beruházások folytatódjanak, mert ezek már nem szerepelnek ebben a költségvetés-tervezetben” – tette hozzá.
Arra kérte az uniós biztost, hogy az EU ne szabjon felső határt a mezőgazdasági támogatásoknak. „Egy ilyen intézkedés bevezetésének katasztrofális hatása lenne a romániai gazdák következő 5-10 éves hiteltörlesztésére. Ezért felelősen kell eljárnunk” – érvelt a mezőgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy Románia és az EU élelmezésbiztonságát egyaránt a mezőgazdasági termelők biztosítják, de a következő 10 évre pénzügyi forrásokra és kiszámíthatóságra van szükség.

Adrian Pintea, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára Marosszentgyörgyön, egy állattenyésztési bemutató alkalmából bejelentette, hogy a szaktárca által ebben az évben biztosított valamennyi támogatási formája jövőre is folytatódik.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!