
Romániában 2022-ben a villamosenergia-fogyasztás 43,72 százalékát megújuló forrásokból állították elő
Fotó: Eurostat/MTVA Sajtóarchívum/MTI
Az EU tagállamai a bruttó villamosenergia-fogyasztásuk átlagban 41,2 százalékát fedezték megújuló energiaforrásokból 2022-ben, ami 3,4 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
2024. február 21., 16:412024. február 21., 16:41
2024. február 21., 16:492024. február 21., 16:49
Az áramtermelésre használt energiamixben az atomenergia részesedése 22 százalék, a gáz 20 százalék, a szén 17 százalék alatt maradt – idézte az Agerpres hírügynökség a statisztikai hivatalt.
2022-ben a villamosenergia-fogyasztás több mint 70 százalékát Svédországban (83,3 százalék, főként víz- és szélenergiára támaszkodva), Dániában (77,2 százalék, főként szélenergia) és Ausztriában (74,7 százalékát, főként vízenergia) megújuló forrásokból állították elő.
Máltán (10,1 százalék), Magyarországon (15,3), Csehországban (15,5) és Luxemburgban (15,9) volt a legalacsonyabb az aránya a megújuló forrásokból származó villamos energiának.
Összességében a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés 2021 és 2022 között 5,7 százalékkal nőtt az EU-ban.
A villamosenergia fennmaradó egyharmada napenergiából (18,2 százalék), szilárd bioüzemanyagokból (6,9) és egyéb megújuló forrásokból (7,5) származott. A napenergia a leggyorsabban növekvő forrás; 2008-ban az EU-ban felhasznált villamosenergia mindössze 1 százalékát tette ki.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!