Máris 100 milliárd lejhez közelít a kormány által idén felvett hitelek összege

A kormány hitelfelvételének több mint fele most a belföldi piacról származik, míg a tavalyi év első három hónapjában több mint a fele külföldről érkezett – von mérleget az elemzés. E szerint:

• Románia március végén 2,75 milliárd eurót vett fel külföldi hitelintézetektől,
• ami idén már a második ilyen lépés volt, miután februárban 2,8 milliárd eurót és 1,25 milliárd dollárt igényelt.

„Az állam folyamatosan vesz fel hitelt bankoktól és más nagybefektetőktől a belföldi piacon, a lakosságtól a Tezaur és a Fidelis programokon keresztül, nemzetközi intézményektől (például a Világbanktól vagy az EBRD-től), időnként az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül (amikor az Európai Bizottság jóváhagy fizetési igényeket), de évente többször a külső piacon eurókötvény-kibocsátások révén is (nagy összegeket, euró- vagy dollármilliárdos nagyságrendben)” – írja a Profit.ro.

Hetente 1 milliárd euró hitel

Amint arról már több ízben is írtunk, a román kormánynak idén is nagyon nagy összegeket kell felvennie, hogy fedezze a rendkívül magas költségvetési hiányt, amely a becslések szerint idén a GDP 7 százalékát teszi ki a tavalyi 8,65 százalék után.

a hitelfelvételi programot az év során többször is kiegészítették, mivel a költségvetési hiánycél növekedett. Egy gyors fejszámítással is kiderül, hogy ez azt jelenti,

„Az államadósság gyakorlatilag az egyenes következménye a mostani és a korábbi költségvetési hiányoknak. Ami Románia államadósságát illeti, a GDP 52 százaléka körül lesz az idei évben, ami az Európai Unió átlaga alatt van. Persze itt azt is el kell mondani, hogy Románia 35 év alatt halmozta fel ezt az adósságot, mert rendszerváltáskor ennek az értéke nulla volt, míg más országok, például Magyarországon már rendszerváltáskor örökölt az új rendszer egy adósságot. Relatív mértékben tehát nem számít túl nagynak a román államadósság, viszont

– értékelt a hónap elején a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Vagyis Románia sokkal magasabb kamatok mellett vesz fel hitelt, mint a régió más országai, vagy akár olyan államok, amelyekben jóval magasabb az államadósság szintje.

„Ez akkor tud megváltozni, amikor a piacok azt látják, hogy Románia elkezd újból felelősen gazdálkodni, és arra a pályára áll, amelyik fenn tudja tartani a makrogazdasági egyensúlyokat. És én azt gondolom, hogy ebbe az irányba haladunk, csak egy hosszú és nagyon rögös út áll még előttünk” – összegzett a BBTE docense.