2010. november 25., 09:402010. november 25., 09:40
A Gândul című napilap tegnapi számában azt írta: az országos adóhatóság nemrég megkötött kétoldalú egyezmények alapján most már a felsorolt három ország adóhatóságaitól is információkat kérhet arról, hogy egy-egy adott személynek Románián kívül is van-e vagyona. Főleg olyan emberek pénzei után kutatnak, akik igazolhatatlan pénzből megvásárolt luxusjavakat vagy ingatlanokat birtokolnak.
A hatóság reméli, hogy a kétoldalú egyezmények megkötése nyomán rá tudja majd kényszeríteni az adócsaláson tetten ért személyeket, hogy a jövő évtől 16 százalékos adót fizessenek az igazolhatatlan jövedelmük után. Az ANAF a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakembereinek szakmai támogatásával ülteti gyakorlatba az új rendszert. Sorin Blejnar, az ANAF elnöke elmondta, hogy Magyarországgal már tavaly aláírták az információcserére vonatkozó egyezményt.
Rámutatott, hogy más országokkal, így Belgiummal és Lengyelországgal is folytattak már tárgyalásokat a gyors információcsere lehetőségéről. Az adóhatóság elnöke már a nyár elején bejelentette, hogy olyan román cégeket fognak megvizsgálni, amelyek adóparadicsomokban bejegyzett offshore-cégek tulajdonában vannak. Így olyan személyeket akarnak felkutatni, akik jelentős jövedelemre tesznek szert offshore-cégek mögé rejtőzve. Blejnar bejelentette, hogy januárban és februárban folytatódnak a tárgyalások az IMF-fel és a franciaországi szakértőkkel, akik segítenek majd a román hatóságoknak az adócsalók leleplezésében.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az IMF azt szorgalmazza, hogy a bukaresti hatóságok hatékonyabban lépjenek fel az adócsalással szemben, amely a hazai és külföldi gazdasági elemzők szerint is aggasztó méreteket öltött.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.