
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Az aktuális prioritásokra és szükségletekre épülő, korszerű jövő évi költségvetést dolgozott ki a kormány – állítja a pénzügyminiszter.
2023. december 14., 11:312023. december 14., 11:31
Marcel Boloş csütörtöki Facebook-bejegyzése szerint a szerda este nyilvánosságra hozott költségvetés-tervezet 124 milliárd lejes rekordösszeget, a GDP 7 százalékát irányozza elő beruházásokra.
A becsült 3,4 százalékos gazdasági növekedés alapját a keresleti oldalon elsősorban a beruházások, a kínálati oldalon pedig a szolgáltatások és az építőipar biztosítja. A havi nettó átlagkereset jövőre 9,3 százalékkal nő – idézte a tervezet sarokszámait a tárcavezető.
„Ezzel a költségvetéssel a minőségi közszolgáltatások alapjait kívánjuk megteremteni és megerősíteni” – írta bejegyzésében a pénzügyminiszter az Agerpres szerint.
Tájékoztatása szerint
Az egészségügyi minisztérium költségvetését az idei évhez képes 5,7 milliárd lejjel, 18,8 milliárd lejre növelné a kormány. Az egészségügyi alkalmazottak létszáma 1,6 százalékkal emelkedik 2024-ben, és 177.000 fővel lesz nagyobb, mint 2019-ben.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy
Boloş ugyanakkor kifejtette, a biztató számokat a gazdaságban végrehajtott reformoknak, a digitalizációnak, az adórendszer reformjának, a közkiadások hatékonyabbá tételének, az országos helyreállítási tervben foglalt vállalások betartásának és a beruházások szigorú ellenőrzésének kell alátámasztania.
A kormány csütörtöki ülésén fogadja el a 2024-es évi költségvetés és a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés tervezetét.
A bruttó hazai terméket 1733 milliárd lejre, a költségvetési hiányt pedig a GDP 5 százalékára becsülik, több mint 586 milliárd lejes bevétellel és 673 milliárd lejes kiadással. Az összes kiadás GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint 38,8 százalék, a bevételeké pedig 33,8 százalék lesz.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!