Bár csökkenésnek indult az inflációs ráta, továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk minden vásárlásnál
Fotó: Haáz Vince
Reális célkitűzés az egy számjegyű infláció 2023 végére Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese szerint, akit a friss inflációs adatok és a Romanian Economic Monitor legfrissebb prognózisa ismeretében faggattunk. A gazdasági elemző ugyanakkor rámutatott: az inflációs nyomás nem szűnik meg, és még ha az előrejelzésük be is igazolódik, az általuk várt 7,5 százalékos szint még mindig jelentősen magasabb a hosszabb távon kívánatosnak mondott alacsonyabb inflációs szinthez képest.
2023. február 15., 18:202023. február 15., 18:20
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói szerint 2023 decemberére a januári 15,1 százalékos ráta felére, vagyis 7,5 százalékos szintre zsugorodik az éves infláció. Ez szinte egybevág a Román Nemzeti Bank (BNR) szintén szerdán közzétett prognózisával, amelyben jelentősen, 7 százalékra csökkentette az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, miután novemberben még 11,2 százalékos fogyasztói árindexet jósolt.
A Romanian Economic Monitor angol nyelvű elemzés úgy fogalmaz, hogy 2023-ban a fogyasztói árak dinamikájában irányváltás következik be.
– előrejelzésünk 2023 decemberére 7,5 százalékos éves szintű infláció” – áll a dokumentumban. Az elemzők úgy vélik, az alacsonyabb számok több okból is megjelenhetnek.
„Először is a határidős árutőzsdék széles köre jelentős korrekciót jelez, többek között a megnövekedett recessziós félelmek, a szigorúbb monetáris feltételek, a gabonaexport-útvonalak pozitív alakulása, valamint a jóval enyhébb európai tél miatt. A nyersolaj, a földgáz és számos gabonafajta ára a háború előtti szint közelébe esett, ami kisebb nyomást jelent” – érvelnek a BBTE elemzői.
így nem fogja már annyira felhajtani az árakat. Tehát a keresleti nyomás is enyhülni fog. Ezen túlmenően a kedvező bázishatások is hozzájárulhatnak az éves infláció csökkenéséhez. „Fontos megjegyezni azt is, hogy az energiaár-plafonok és árkompenzációs rendszerek 2025 márciusáig történő meghosszabbítása várhatóan csökkenti a vállalatok és a háztartások bizonytalanságát, ami segíthet normalizálni a gazdaság ármeghatározási magatartását” – húzza alá a prognózis.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
„Azt látjuk a friss adatok alapján, hogy csökken az infláció üteme, és szerencsés esetben az általunk előrejelzett inflációs ráta (7,5 százalék) valóban elérhető az idei év végéig, és így a korábban sokat emlegetett egy számjegyű infláció reális célkitűzésnek mondható. Ezt támasztja alá az Országos Statisztikai Intézet által frissen publikált adat is, hogy az árnövekedések üteme idén már láthatóan lassulni kezdett (januárban 15,1 százalék a friss adatok szerint a tavaly decemberi 16,4 százalékhoz képest), és ennek a trendnek a folytatását várjuk az elkövetkező hónapokban is” – értékelt a frissen közzétett adatsorok ismeretében a Krónikának Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese
Fotó: Székelyhon Tv
és még ha az előrejelzésük be is igazolódik, ez a szint még mindig jelentősen magasabb a hosszabb távon kívánatosnak mondott inflációs szintnél, így a pénzromlás leküzdése és kordában tartása várhatóan 2023 után is kihívás marad mind Románia, mind pedig más európai államok számára.
– összegzett Szász Levente.
Amint arról beszámoltunk, az éves infláció tavaly novemberben 16,8 százalékon tetőzött, az azt követő két hónapban lassulni kezdett. Januárban a decemberi 16,4 százalékról 15,1 százalékra csökkent a ráta az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorok szerint. De a mutató lejtmenete nem jelenti azt, hogy havi szinten csökkentek volna az árak, mindössze lassult a drágulás üteme: tavaly decemberhez képest a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek az idei év első hónapjában. A nem élelmiszer jellegű termékek ára ugyan közel 1 százalékkal mérséklődött, a szolgáltatások 1,82 százalékkal, az élelmiszerek pedig 1,5 százalékkal drágultak.
A decemberi 16,4 százalékról 15,1 százalékra csökkent januárban az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A Román Nemzeti Bank (BNR) korábbi előrejelzése szerint az infláció az elkövetkező hónapokban is magas marad, és mindössze a harmadik negyedévben csökken egyszámjegyűre.
Mugur Isărescu jegybanki kormányzó bejelentése szerint az idei év végére 7 százalékos, 2024 végére pedig 4,2 százalékos inflációs rátát prognosztizálnak. „Vannak okok az infláció csökkenésére. Alaphatások, tavaly áprilisban például több mint 3 százalékkal nőttek az árak. Arra számítunk, hogy valamikor májusban, ha nem jelenik meg újabb sokkhatás, az inflációs ráta 15 százalékról 10–11 százalékos szintig fog zsugorodni” – jelentette ki szerdán Isărescu.
Azt azonban nem ígérte meg, hogy a jelenleg 7 százalékon álló alapkamatot nem fogják tovább emelni az idei év folyamán. Úgy fogalmazott, sok olyan tényezőtől függ az alapkamat alakulása, amelyeket nem ők irányítanak. Hozzátette, Románia bizonyos tényezőket nem tud befolyásolni, így például nem lehet tudni, meddig tart az ukrajnai háború, ezért a monetáris politika enyhe szigorítását javasolta, hiszen egy drasztikus szigorítással súlyos recessziót lehet előidézni.
A korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa. Az új kamatérték január 11-étől hatályos.
Mint ismeretes, a BNR tavaly novemberben még 11,2 százalékos inflációt várt 2023 végére.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!