2011. október 21., 10:202011. október 21., 10:20
A Capital Economics szakértői új összeállításukban közölték: jóllehet az utóbbi időben ismét előkerült az euróövezeti szintű kötvénykibocsátás lehetősége, véleményük szerint azonban nem valószínű, hogy bármiféle ilyen intézkedés időben megszületne, és elégséges méretű lenne „legalább néhány” valutauniós tagállam törlesztésképtelenné válásának megakadályozásához. A ház szerint ugyanakkor még a törlesztési leállás sem kezelné az érintett országok alapvető versenyképességi hiányát. Az európeriféria versenyképességi erózióját az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségeknek az eurócsatlakozás óta végbement növekedése jelzi. Görögországban ez a mutató a 1999-ben mért szint 150 százalékának közelében jár, Portugáliában és Olaszországban is eléri, illetve megközelíti a 140 százalékot – miközben Németországban nem sokkal haladja meg a 105 százalékot.
Az euróövezet szétesését és Németország kilépését más nagy londoni házak is most már tényleges eséllyel jósolják, jóllehet ez nem konszenzusos előrejelzés a Cityben. Az Economist Intelligence Unit októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. A Fitch Ratings minapi londoni értékelésében ugyanakkor közölte: arra számít, hogy az euróövezet végül eljut egy olyan „hibrid kompromisszumos” megoldáshoz, amely elejét veszi a valutaunió szétesésének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok