Az egészségügyi minisztérium 1,511 milliárd lejes többletforráshoz jut
Fotó: Orbán Orsolya
Az egészségügyi, a szállításügyi és a mezőgazdasági minisztériumnak kiegészítik a költségvetését, míg a pénzügyi, a munkaügyi, illetve az uniós alapokért felelős tárcától forrásokat vonnak el – derül ki az idei második költségvetés-kiigazítás csütörtökön közzétett tervezetéből.
2025. november 27., 20:542025. november 27., 20:54
2025. november 27., 20:562025. november 27., 20:56
A pénzügyminisztérium honlapján elérhető dokumentum szerint az egészségügyi minisztérium 1,511 milliárd lejes többletforráshoz jut. Az összeg teljes egészében az egészségbiztosítási alapba kerül, azzal az összesen 167 millió lejjel együtt, amit a költségvetés végrehajtása során különböző más előirányzatokból sikerült megtakarítani.
A mezőgazdasági tárca 80,8 millió lejjel nagyobb összegből gazdálkodhat. A többletforrást teljes egészében szubvenciókra költik, azzal a közel 20 millió lejjel együtt, amit különböző más előirányzatokból megtakarítottak – írja az Agerpres.
A beruházásokért és európai projektekért felelős minisztérium 1,6 milliárd lejjel kisebb költségvetésből gazdálkodhat az év végéig. A tárca azokról az összegekről mond le, amit többek között a vissza nem térítendő uniós helyreállítási forrásokból és uniós alapokból finanszírozott beruházásoknál, a személyi és a dologi kiadásoknál sikerült megtakarítani.
A gazdasági minisztérium 499,2 millió lejt veszít. Az intézmény azoktól az összegektől válik meg, amit a vissza nem térítendő uniós helyreállítási forrásokból és uniós alapokból finanszírozott beruházásoknál, illetve a dologi kiadásoknál sikerült megtakarítani.
A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint a kormány idén továbbra is 8,4 százalékos GDP-arányos deficittel számol. Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön közölte, hogy a tervezetet várhatóan a pénteki ülésén vitatja meg a kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!