
Fotó: Presidency.ro
Ha már túlbecsülte az államkassza idei bevételeit, a pénzügyminisztériumnak nem maradt más hátra, mint okos módszerekkel megvalósítható keretek közé szorítani a költségvetést – jelentette ki csütörtökön Klaus Iohannis államfő, hangsúlyozva, ellenzi a közalkalmazotti bérek csökkentését.
2023. április 13., 15:512023. április 13., 15:51
Az államfőt arról kérdezték Konstancán az újságírók: nevezhető-e „ugrabugrálásnak” az, hogy miközben a kormány a költségvetési kiadások csökkentését szorgalmazza, a parlament sorra hozza a közalkalmazottaknak kedvező döntéseket, például elfogadta a polgármesterek béremeléséről szóló törvényt. Iohannis kijelentette: akkor lehet majd „ugrabugrálásról” beszélni, ha folytatódnak a közalkalmazotti bérek levágásáról szóló viták, de gondoskodni fog ennek a megelőzéséről. Kifejtette: kihirdette a polgármesterek fizetésemeléséről szóló törvényt, mert ezzel a jogszabállyal a parlament korrigálta a közalkalmazottak bérezését.
„Az állami kiadások csökkentése egy teljesen más jellegű korrekció, amelyet eleve annak az intézménynek kell elvégeznie, amelyik elrontotta a költségvetést, vagyis a pénzügyminisztériumnak” – idézte az államfő nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az államfő úgy gondolja, a költségvetési kiadások csökkentését nem lehet „egy tollvonással, miniszteri irodából” elvégezni, és semmiképpen nem szabad a polgárok zsebébe nyúlni. Leszögezte: amíg van beleszólása, nem lesznek fizetéscsökkentések a közszférában.

Még folyamatban van az egyes minisztériumok költséglefaragási terveinek kidolgozása, a kormány csak ezeknek az összesítése után dönt a takarékossági intézkedésekről – jelentette ki szerdán Dan Cărbunaru kormányszóvivő.
„Nincs semmiféle lyuk a költségvetésben” – szögezte le Iohannis. Hozzátette: javítani kell az adóbehajtáson, és kiigazításokra van szükség a kiadások terén, „ami azt jelenti, hogy bizonyos területeken bölcsebben kell gazdálkodni a pénzzel”.
– fogalmazott Klaus Iohannis.
Ami a saját háza táját illeti, az államfőújságírói kérdésre kijelentette: az elnöki hivatal nem lépi túl a költségvetési keretét.
„Az elnöki hivatal nem lépi túl költségvetési törvényben megszabott előirányzatokat. Teljes mértékben ellenzem az átgondolatlan lefaragásokat. Régóta dolgozom a közigazgatásban, a politikában, láttam már mindenféle, csapongóan végzett lefaragásokat, bércsökkentéseket, folyó kiadások levágását, mindegyik rossz elgondolás alapján történt” – mondta Iohannis.

Álhírnek nevezte a szenátus ügyvivő elnöke, Alina Gorghiu azt az információt, amely szerint a kormány a közalkalmazottak létszámának csökkentését vagy bérük lefaragását tervezi.
Klaus Iohannis kijelentéseire szinte azonnal reagált Cătălin Drulă, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Klaus Iohannis államfő nyilvánosan kijelentette, hogy Románia gazdasági helyzete nagyon jó, miközben az elmúlt 20 év legdrágább húsvétjára készül az ország. Talán ha leszállna a luxusrepülőgépről, és kimenne a piacra vásárolni, megértené, min mennek keresztül a románok” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: bár az államfő úgy gondolja, nincs szükség a költségek csökkentésére, a valóságban a kormány kiadásai az első három hónapban 23 milliárd lejjel meghaladták a bevételeket, ami a költségvetési hiány robbanásszerű növekedéséhez vezetett.
– szögezte le sajtónyilatkozatában az USR elnöke, aki szerint az államfő „adóügyi felelőtlenségről” tett tanúbizonyságot, és ez a politika a lej értékvesztéséhez fog vezetni. „A 2024-es év döntő fontosságú a tisztességesség, a pénz és a munka értékének visszaszerzése szempontjából. Vissza kell vennünk az országunkat azoktól, akik ellopják a jelenünket és a jövőnket” – kampányolt már jó előre alakulatának az ellenzéki párt vezetője, aki szerint csak úgy lehet gátat szabni az inflációnak, ha véget vetnek az államkassza kifosztásának. „Ugyanakkor reformokra van szükség, be kell fektetni a helyreállítási alapból származó pénzt, és csökkenteni kell a munkára kivetett adót” – húzta alá Cătălin Drulă.
A kormánykoalíció úgy döntött, hogy mintegy 20 milliárd lejes „karcsúsítást” hajt végre a konszolidált általános költségvetésen – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez nem költségvetés-kiigazítás lesz.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!