Ingatlannal váltható ki a hitelesek adóssága

Az alsóház volt a döntéshozó kamara az ügyben, így a jogszabályt már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen.

A törvényt kezdeményező Daniel Zamfir nemzeti liberális (PNL) képviselő a Mediafax hírügynökségnek kifejtette: a jogszabály legfőbb előnye, hogy miután az ügyfél átadta ingatlanát a pénzintézetnek, a bank semmilyen további követeléssel nem állhat elő. Rámutatott: a jelenleg hatályban lévő előírások szerint a hitelező az adós más javait is lefoglalhatja, zárolhatja a bankszámláit, aktuális és leendő bevételeit is behajthatja.

Zamfir azzal érvelt a jogszabály mellett, hogy az adósság felhalmozódásakor nemcsak a kliensnek, hanem a pénzintézetnek is vállalnia kell a kockázatokat, illetve a felelősséget. A honatya egyébként szerdán a képviselőház ülése után azt nyilatkozta, hogy a törvény több mint 800 ezer nehéz helyzetben lévő családnak fog segítséget nyújtani.

A dokumentum szerint az adósnak egy közjegyzőn, ügyvéden vagy bírósági végrehajtón keresztül kell jeleznie, hogy át akarja adni ingatlanját, és az eljárással járó minden költséget neki kell állnia. Az ingatlan tulajdonjogának átadására vonatkozó szerződés aláírása után a hitelező semmilyen pluszösszeget, illetve javat nem igényelhet az ügyféltől.

A jogszabály a bankok heves tiltakozását váltotta ki, ugyanis a gazdasági válság előtt felvett hitelek esetében a jelzáloggal terhelt ingatlanok piaci értéke időközben jelentősen csökkent, és ma már az adósság felét sem fedezi. A pénzintézetek képviselői úgy vélik: a törvényt kifejezetten a spekulánsok kedvéért ültetik hatályba. A kezdeményezést már a legelejétől ellenezte Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója is, aki szerint nincs olyan bank, amely ilyen körülmények között jelzáloghitelt fog adni.

„Az »igény szerinti hitel, lehetőségek szerinti törlesztés« elve óriási szakadékot von a korábbi és a mostani adósok között. Az elképzelés ellehetetleníti a jövőbeni hitelezést, kérdésessé teszi a banki tevékenység fenntarthatóságát” – fogalmazott korábban Isărescu. A központi jegybank vezetője emlékeztetett: a hitelként adott összeg a bankbetéttel rendelkező ügyfelek pénze, akik kamatostul akarják visszakapni vagyonukat, és nem „ablakok, ajtók és mennyezetek” formájában. Isărescu hangsúlyozta: a pénzintézetek nem ingatlanügynökségek és nem is jótékony szervezetek.

Hasonlóan vélekedett Nicolae Cinteză, a BNR bankokat felügyelő igazgatóságának vezetője, aki szerint a jogszabály nem old meg egy társadalmi problémát, hanem azoknak kedvez, akik a válság előtt vásároltak ingatlant spekulatív szándékkal. A szakember úgy véli: az intézkedés miatt egyes pénzintézetek akár csődbe is mehetnek.