Kolozsvár is a legdrágább piaccal rendelkező városok között
Fotó: Orbán Orsolya
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben. Ráadásul három olyan vidékről beszélünk, ahol amúgy zöldségek és gyümölcsök széles palettája terem meg.
2026. augusztus 26., 18:272026. augusztus 26., 18:27
A piaci árak közötti látványos különbségre az Economica.net irányította rá a figyelmet – a gazdasági portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szolgáltatott, egyébként júniusra vonatkozó adatok alapján készített elemzést tett közzé szerdán.
A portál egy tíz élelmiszerből – egy-egy kilogramm újburgonya, káposzta, paradicsom, uborka, zöldbab, cseresznye, eper, tej, juhsajt és egy tyúktojás – álló bevásárlókosár árát vette górcső alá, és kiderült a legdrágább és a legolcsóbb helyszín közötti árkülönbség a 40 lejt is meghaladja.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
amennyiben piacon kívánják megvásárolni a felsorolt termékeket: egy ilyen kosárért átlagosan 150,3 lejt kell fizetniük.
Az elemzés megjegyzi amúgy, hogy – Kolozsvár mellett – Beszterce volt az a város, ahol júniusban az uborka ára jóval meghaladta a többi település átlagát, nevezetesen 11,1 lej és 11,25 lej volt, miközben például Brăilán átlagosan 3,8 lejt kértek ezért a mennyiségért. Emellett a besztercei piacokon voltak a legmagasabb árak a burgonya (10,3 lej/kg), a káposzta (8 lej/kg) és a zöldbab (25 lej) esetében is.
Ami a legolcsóbb piacokat illeti, Jászvásár áll az első helyen egy 110,09 lejes kosárral. Az ezüst- Szörnyváré (111,5 lej), a bronzérem pedig Bodzavásáré (111,8 lej).
Vannak hiányosságai is az elemzésnek
Az elemzés szerzője szerint meg kell azonban jegyezni, hogy vannak olyan városok is, mint Bukarest, Csíkszereda, Nagybánya, Konstanca, Slatina, Szatmárnémeti, Galaci, Déva, Tulcea, Nagyvárad és Suceava, ahol hiányoznak az adatok bizonyos termékekről.
A román fővárosban például a kosár összértéke 142,13 lej, de hiányoznak az adatok a tej és a tojás áráról. Így amennyiben kiderülne, hogy Bukarestben adják a legdrágábban a tejet (8 lej) és a tojást is (2 lej), akkor abból az következne, hogy ott a legmagasabbak az árak.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Történik mindez olyan körülmények között, hogy hosszú hónapok óta Romániában a legmagasabb az inflációs ráta, vagyis itt a legnagyobb üteműek a drágulások éves összevetésben.
Az elemzésben górcső alá vett hatodik hónapban az éves infláció enyhén, 10,4 százalékra csökkent. Júniusban éves szinten a legnagyobb áremelkedéseket a szolgáltatásoknál regisztrálták, ahol elérte 13,67 százalékot. A nem élelmiszeripari áruk ára 12,29 százalékkal, az élelmiszerek ára pedig 5,75 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek esetében a legnagyobb drágulást ebben az időszakban a kávé mutatta, amelynek ára 19,9 százalékkal nőtt.
A tojás a második helyen áll 13,66 százalékos áremelkedéssel, míg a tehéntej 12,13 százalékkal drágult. A cukor, cukortartalmú termékek és méz kategória árai 9,44 százalékkal emelkedtek.
Még ha a júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra is csökkent az éves infláció Romániában, az augusztus 12-én nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a szolgáltatások díja 13,67 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,93 százalékkal, az élelmiszerek pedig 5,03 százalékkal drágultak egy év alatt.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!