Fotó: Haáz Vince
Milyen szabályok vonatkoznak az árengedményekre? Mit tehet, ha nem kapja meg időben a megrendelt terméket. Milyen feltételek mellett küldheti vissza az árut? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre adott választ egy Facebook-posztban Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke, aki szerint nem árt résen lenni, hogy ne verjenek át kamu árleszállításokkal.
2023. augusztus 21., 16:412023. augusztus 21., 16:41
Bár sokan még csak most indulnak nyaralni, a boltok már az őszi időjárásra hangolnak, egyre több dzseki, száras cipő „köszön” a kirakatokból, a polcokról, a nyári ruhát, a szandált vagy a fürdőruhát pedig lassan a végiárusítás részlegen találunk akár 80 százalékos(nak mondott) árleszállítással. A korábbi évek tapasztalatai, a fogyasztóvédelmi bírságok ismeretében jobb, ha nem dőlünk be sem a fizikai boltokban, sem a webáruházakban szembejövő akcióknak.
Ezt tanácsolja posztjában Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke is, aki arra is rávilágít, mire vigyázzunk. A szakember szerint például nem árt, ha egy ár-összehasonlító oldalon csekkoljuk, hogy máshol mennyi az adott termék.
A főfogyasztóvédő az alábbiakat javasolja azoknak, akik kecsegtető árleszállítások idején vásárolni indulnak:
• Készítsen listát a megvásárolni kívánt termékekről és azok aktuális árairól. Így tájékozódhat az árcsökkentésekről;
• Ellenőrizze a meglévő készletet;
• Ellenőrizze a feltüntetett árat és azt, hogy az teljes árat jelent-e (áfával együtt vagy anélkül);
• Ellenőrizze, hogy az ár tartalmazza-e a szállítási költséget;
• Ha online rendel, a rendelés elküldése előtt ellenőrizze, hogy a kosárban lévő termékek ára megegyezik-e a termék kiválasztásakor feltüntetett kedvezményes árral;
• Ha bármilyen kérdése van, forduljon telefonon a kereskedőhöz, hogy további információkat kérjen a termékkel, az értékesítés utáni szolgáltatásokkal vagy a szállítási feltételekkel kapcsolatban. A kiskereskedő válaszaiból következtethet az eladó megbízhatóságára.
• Azonosító adatok (név, postai és e-mail cím, telefonszám, cég- és adószám stb.);
• A termék alapvető jellemzői;
• Ár, beleértve az összes adót;
• Szállítási díjak, ha van ilyen;
• Fizetési és szállítási feltételek;
• Az ajánlat vagy az ár érvényességi ideje;
• A szerződés minimális időtartama olyan termékek esetében, amelyeket rendszeresen vagy bizonyos időközönként újra kiszállítanak;
• A digitális tartalmak és digitális szolgáltatások funkcionalitása, kompatibilitása és interoperabilitása;
• A szerződés egyoldalú felmondási jogának megléte és gyakorlása.
Fotó: Rab Zoltán
Egy másik ajánlás a vásárlók számára, hogy olvassák el az online kínált termékekről szóló véleményeket, amelyek támpontokat adhatnak azok minőségéről vagy az eladó megbízhatóságáról. A kereskedő köteles hozzáférést biztosítani a fogyasztók számára az összes termékértékeléshez, és biztosítani, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket.
• A termékeket kínáló fél kereskedő-e, jogi személy-e vagy sem, és ha nem kereskedő, hanem természetes személy, akkor jelezze, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok szerinti fogyasztói jogok nem vonatkoznak a megkötött szerződésre;
• Ha a termék a fogyasztó online keresésére adott válaszként jelenik meg, a webáruház köteles egyértelműen feltüntetni azon az oldalon, ahol az ajánlatok megjelennek, hogy fizetett hirdetésnek köszönhetően rangsorolódtak előre.
Még egy jó tanács a webáruházakban vásárlóknak: online fizetés esetén keresse a „https” betűket a linkben és mellette a lakat ikont. Ezek azt jelzik, hogy az oldal biztonságos. „Kártyás fizetés esetén soha ne adja át a 4 számjegyű kártya PIN-kódját és a banki jelszavakat, ha olyan levelet kap, amely úgy tűnik, hogy a kereskedőtől származik, és erre kéri” – int fokozott óvatosságra a fogyasztóvédelmi hatóság elnöke.
Ami pedig az árak feltüntetését illeti, akár online, akár hagyományos üzletről van szó,
Számos ár-összehasonlító program létezik, ahol le lehet ugyanakkor ellenőrizni, hogyan alakult az illető termék ára. Ezáltal a fogyasztó nagyobb kontrollt kap a döntése felett, és az üzletek általában elkerülik az irreális kedvezmények feltüntetését.
A poszt külön kitér az árleszállítás szabályaira is:
• A kedvezményes árnak alacsonyabbnak kell lennie a referenciaárnál/előző árnál.
• A referencia/előző ár a legalacsonyabb ár, amelyet ugyanazon az értékesítési felületen/boltban a kedvezményes ár bevezetésének időpontját megelőző 30 napban felszámítottak.
• A gyorsan romló vagy romlandó termékek esetében a korábbi ár, vagyis amelyhez az árleszállítás mértékét viszonyítani kell, az eladó által ugyanazon az értékesítési felületen/boltban az árcsökkentés alkalmazásának időpontját megelőző utolsó 10 napban felszámított legalacsonyabb ár.
• A 30 napnál rövidebb ideje forgalomban lévő termékek esetében a korábbi ár az eladó által az árcsökkentés alkalmazásának időpontját megelőző időszakban felszámított legalacsonyabb ár. • Az eladónak világosan, olvashatóan és könnyen azonosítható módon fel kell tüntetnie azt az időszakot, amelyben az előző árat alkalmazták.
• Az árcsökkentésről szóló, abszolút értékben vagy százalékban kifejezett értesítésnek minden egyes termék vagy termékcsoport esetében láthatónak, olvashatónak és egyértelműnek kell lennie: vagy az új ár feltüntetésével az előző, áthúzott ár mellett; vagy az „új ár”, „régi ár” szavakkal a megfelelő összegek mellett; a százalékos csökkentés és az új ár feltüntetésével az előző, áthúzott ár mellett.
Fotó: Rab Zoltán
A főfogyasztóvédő szerződéskötésként határozza meg az adás-vétel létrejöttét, amely a fizikai üzletek esetében akkor tekinthető megkötöttnek, amikor a vevő kifizeti és átveszi az árut. Az online boltok esetében a szerződés akkor tekinthető megkötöttnek, amikor a kereskedő visszaigazolja a megrendelés elfogadását.
• A fizikai boltok esetében a törvény NEM ad a vevőnek jogot a szerződéstől való elállásra. Ha valaki egyszer megvásárolt egy árut, azt nem lehet kicserélni, illetve a pénzét nem lehet visszafizetni, kivéve, ha az hibás, mert akkor a garanciára vonatkozó szabályok lépnek érvénybe.
• Az online boltok esetében a törvény az áru átvételétől számított 14 naptári napot ír elő, amelyen belül indoklás és extraköltség nélkül el lehet állni a vásárlástól. Egyes webáruházak kereskedelmi politikájuk részeként ezt az időszakot 30 vagy akár 60 napra is meghosszabbították, de ezt minden egyes kereskedőnél ellenőrizni kell. A vonatkozó előírás szerint a 14 napos határidő további 12 hónappal meghosszabbítható, ha a kereskedő nem adta meg, hogy meddig lehet visszaküldeni az árut.
Ha az eladó nem küld futárt az áru átvételére, akkor a visszaküldést a vevőnek kell fizetnie.
A visszatérítés ugyanazzal a fizetési módszerrel történik, amelyet a fogyasztó az eredeti tranzakció során használt (pl. az eredetileg bankkártyával fizetett pénzt az eladó ugyanarra a bankszámlára téríti vissza), kivéve, ha a fogyasztó hozzájárult más fizetési módhoz, és feltéve, hogy a fogyasztónak a visszatérítést követően nem kell semmilyen díjat fizetnie.
A kereskedő visszatarthat egy részt a kifizetett értékből, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az árut nem csak a működőképesség tesztelésére használták.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy vannak olyan esetek is, amikor a vásárló nem állhat el a szerződéstől, ilyenek például az olyan áruk, amelyeket az ő igényei szerint készítenek, vagy olyan hang- vagy videofelvételek, számítógépes programok, amelyeket lepecsételve szállítanak ki, és a vevő már felbontotta.
– erre a kérdésre is választ kapunk a bejegyzésben.
„A kereskedőnek az Ön megrendelésének leadásától számított legfeljebb 30 napon belül vagy az Önnel közölt rövidebb határidőn belül kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit. Ha a kereskedő nem szállította le az árut a megadott határidőn belül, Önnek fel kell kérnie, hogy a lehető leghamarabb szállítsa le. Ha az árut nem szállítják le az újabb határidőn belül sem, Önnek joga van elállni a szerződéstől, és a kereskedőnek 7 napon belül vissza kell térítenie az Ön pénzét” – idézi a vonatkozó előírást Paul Anghel.
Fotó: Haáz Vince
Ha az áru sérülten vagy összetörve jut el a vevőhöz, az eladónak kell magára vállalnia a veszteséget. Ebben az esetben a vásárló új árut kérhet, vagy elállhat a szerződéstől.
Ezért joga van ahhoz, hogy a csomag átvételekor ellenőrizze, a benne lévő áru a megfelelő állapotban van-e, hogy később ne legyen probléma, még akkor is, ha egyes kereskedők ezt nem engedik meg.
A fogyasztóvédelmi hatóság fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a garanciára vonatkozó szabályok attól függetlenül alkalmazandók, hogy az árut teljes vagy leszállított áron, illetve hogy online vagy hagyományos üzletben, kedvezményesen vagy teljes áron vásároltuk meg.
A garanciára való jogszabályi előírások a 2021/140-es sürgősségi kormányrendeletben találhatóak meg, amely tulajdonképpen kimondja, hogy két típus létezik: a törvényes megfelelőségi garancia és a kereskedelmi garancia, amelyek egy árura vonatkozóan egyidejűleg létezhetnek.
Onnantól, hogy egy terméket eladtak, a vevőnek törvény garantálja a jótállást, ami pedig az eladó felelőssége.
A törvényes garancia elvileg két év, de vannak kivételek:
• A digitális elemeket tartalmazó áruk (televíziók, robotporszívók, mobiltelefonok stb.) esetében a törvényes garancia öt év is lehet, ha az áruk átlagos élettartama meghaladja az öt évet, és a szerződés digitális tartalom vagy digitális szolgáltatások (pl. rendszeres rendszerfrissítések és az adásvételi szerződésben szereplő szoftverek) folyamatos biztosításáról rendelkezik. Ha a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatások folyamatos biztosítása öt évnél hosszabb időtartamra szól, akkor a jótállás erre az időszakra érvényes.
• Használt termékek esetében a fogyasztó és az eladó megállapodhat egy legalább egyéves jótállási időtartamban.
A kereskedelmi garancia olyan garancia, amelyet bizonyos helyzetekben pluszban felajánlanak. Például 5 év garancia bizonyos háztartási készülékekre vagy 10 év garancia a háztartási készülékek bizonyos alkatrészeire. Ez a törvényes garancián felül jár, és nem érinti azt. Mind a gyártó, mind az eladó felajánlhatja. A kereskedelmi garancia bármilyen formát ölthet: hosszabb időtartam, a kifizetett összeg közvetlen visszatérítése hiba esetén stb. De nem helyettesítheti vagy teheti semmissé a törvényes garanciát – szögezi le Paul Anghel.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) igazgatója, Paul Anghel azt javasolja a vásárlóknak, hogy legyenek nagyon óvatosak a téli árcsökkentésekkel kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!