A pénz rendelkezésre áll, de feltételekhez kötött, amelyek teljesítését nem sietik el a romániai illetékesek
Fotó: Pixabay
Románia 9,4 milliárd eurót kapott az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében abból a 14,9 milliárd euróból, amelyet az eredeti ütemterv szerint kaphatott volna (beleértve az új REPowerEU komponens előfinanszírozását is) – derül ki az PNRR Monitor elemzéséből, amely a tervbe foglaltak alakulását és a mérföldkövek teljesítését vizsgálja.
2024. március 14., 13:382024. március 14., 13:38
Az Economedia.ro gazdasági portál által szemlézett dokumentum rámutat: a tavaly lehívható 5,5 milliárd euróból a PSD–PNL-kormány egyetlen centet sem hívott le (az októberben befutott 2,7 milliárd euró a 2022-es 2, szakaszból származott).
ezért is biztosítottunk egy körülbelül hat hónapos pufferidőszakot a mérföldkövek teljesítési határideje és a kapcsolódó kifizetési kérelem tényleges benyújtása között. Ami igazán aggasztó, az az, hogy a kormány nem reagál ezekre a késedelmekre, amelyek egyre csak halmozódnak” – írja a PNRR Monitor.
Az elemzés készítői ugyanakkor elismerik, hogy a pénzeszközök folyósítását befolyásoló másik ok a PNRR módosításának (a rendeletben előírt) megtárgyalása és az új REPowerEU komponenssel való kiegészítésének késedelme volt.
Megállapítják továbbá, hogy Románia szeptember elején nyújtotta be hivatalos javaslatát, jóval az Európai Bizottság által a végső értékelésre javasolt határidő után, hogy még 2023-ban legyen idő legalább a kifizetési kérelem benyújtására és annak jóváhagyására.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács jóváhagyta Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Lengyelország és Románia módosított helyreállítási tervét.
A PNRR Monitor készítői rámutatnak, hogy a teljesítetlen mérföldkövek között vannak rendkívül fontosak, mint például a nyugdíjak újraszámítása, a közalkalmazottak új bértörvénye és a városrendezési törvény, ezek elfogadásának elmaradása pedig véleményük szerint választási okokra vezethető vissza.
Románia az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegének 3,2 százalékát használta fel szeptember végéig – közölte a beruházások és európai projektek minisztériuma az Economedia gazdasági portál megkeresésére.
„A 2023-as év utolsó negyedévének mérföldkövei voltak az elsők a módosított helyreállítási tervből, amelyeket a PSD–PNL-kormánynak teljesítenie kellett volna az általuk az Európai Bizottság előtt tett vállalásoknak megfelelően. A legfontosabbak közé tartozik a 239. mérföldkő, amely az új nyugdíjtörvény alapján az összes nyugdíj újraszámítására vonatkozik (az újraszámítást ugyanaz a PSD–PNL-kormány halasztotta el, amely megtartotta ezt a mérföldkövet 2024 szeptemberi határidővel).
Egy másik rendkívül fontos, a 4. igényléshez előirányzott mérföldkő a közalkalmazottak új bértörvénye volt, amelyet Marcel Ciolacu kormányfő pusztán választási okokból elhalasztott, arra hivatkozva, hogy ebben a választási évben tudatlanság lenne elfogadni, holott már a tavalyi év közepén meg kellett volna jelennie a Hivatalos Közlönyben.
A városrendezési törvényt sem fogadták el, pedig az is 2023 júniusában lett volna esedékes, ismét az ingatlanpiaci érdekekhez kapcsolódó, választási okok miatt” – sorolja az elemzés.
Az Európai Bizottság még vizsgálja az uniós helyreállítási mechanizmus keretében Románia által benyújtott második kifizetési kérelmet – közölték szerdán a brüsszeli testület képviselői.
Ott van például a 437. mérföldkő – az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) összekapcsolása más adatbázisokkal, a 27. mérföldkő – új, legalább 500 000 négyzetméteres városi erdőterületek létrehozása.
A PNRR Monitor összeállítói szerint lassan szabályszerűvé válik, hogy nem tartják be a különböző mérföldkövek teljesítésére megszabott határidőket, legyen szó a helyreállítási terv eredeti vagy módosított változatáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!