Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Csak 2025. január elsején lép hatályba az adótörvénykönyvnek az az előírása, amely szerint az ingatlanadót a közjegyzői nyilvántartásban szereplő összeg alapján számítják ki – döntött kedden a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottsága.
2022. november 15., 18:352022. november 15., 18:35
A testület az adótörvénykönyv módosításáról szóló 2022/16-os sürgősségi rendeletet tárgyalta, amelyet korábban a szenátus már elfogadott. Az ingatlanadó kiszámítási módjának megváltoztatásáról szóló előírás hatályba lépésének elhalasztását húsz képviselő támogatta, öten ellene szavaztak.
Így a sürgősségi rendeletben eredeti változata marad érvényben, amely szerint az ingatlanadót a közjegyzői nyilvántartásban szereplő összeg alapján számítják ki. A bizottság elfogadta azt a módosító javaslatot is, hogy az utóbbi előírás 2023. január elseje helyett 2025. január elsejétől lépjen hatályba.
Az Agerpres beszámolója szerint a testület arról is döntött, hogy érvényben marad a részmunkaidős munkaszerződéseknek a minimálbér szintjén történő megadóztatása is. Ennek eltörlését több PNL-s és USR-s képviselő kérte, de a többség elutasította a javaslatot. A sürgősségi rendelet jóváhagyásáról szóló törvény tervezete a képviselőház plénuma elé kerül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!