Gabonából csak a legjobb minőségű fajták termesztésének van jövője a Kárpát-medencében
Fotó: Veres Nándor
Alternatív, környezetkímélő gazdálkodást folytató szegedi gazdaközösség tagjaként tartott előadást a Hargita megyei Csíkszentgyörgy gazdanapján dr. Petróczi István gabonakutató a szántás nélküli talajművelésről. A magyarországi szakembert a mezőgazdaság átállásáról, az alternatív földművelési módszerekről, az új gazdálkodási lehetőségek jövedelmezőségéről kérdeztük.
2024. május 03., 09:592024. május 03., 09:59
2024. május 03., 17:532024. május 03., 17:53
– Nyugalmazott gabonakutatóként a szegedi gazdaközösségben keresi az alternatívákat a gazdálkodás mai nehéz helyzetére. Mi a célja az útkeresésnek?
– Mindannyian látjuk, hogy egyre nehezebb a mezőgazdasági termelő élete: sokasodnak a piaci szélsőségek, a klimatikus nehézségek, és egyre drágább az energia. Amikor úgy gondoltuk, hogy kissé egyenesbe jöhetne a gazdálkodás, akkor ukrán gabona árasztotta el az országot. A vidék mindig a nemzet lelke volt, és ha a gazdálkodókra sötét napok jönnek, azt megérzi az egész ország. A keresztényi és szakmai alapon verbuválódott szegedi gazdakör, gazdaközösség arra törekszik, hogy saját eszközeivel próbáljon valamit fordítani a mai helyzeten. Nem csak személyes hasznunkat nézzük, de talpon kell maradnunk, fontos, hogy gazdálkodásunk jövedelmező legyen.
Közös bennünk, hogy új utakat keresünk a mezőgazdasági termelésben. Olyant, ami nagyapáinknak már sikerült, amikor nem kellett évente tizenhatszor vagy hússzor permetezni az almást. Hagyományos eljárásokat karolunk fel, amelyek száz évvel ezelőtt működtek, és azt keressük, hogyan lehet ezeket mai modern körülmények között is hasznosítani.
– Előadásában a szántás nélküli talajművelés, illetve a takarónövények termesztésének fontosságáról beszélt. Mennyire népszerűek ezek a módszerek a gazdák és a mezőgazdasági szakemberek körében?
– Sok ellenérzéssel találkozunk, mert a mai megszokott talajművelés hosszú évtizedeken át rögzült az emberek tudatában. Sokak számára elképzelhetetlen a kapás növények – elsősorban a kukorica – mélyszántás nélküli talajba vetése. A váltás igényét azonban nem valamiféle ,,hóbort” indította el, hanem igen komoly gazdasági és környezetvédelmi okai vannak. A talajművelésben is energiatakarékosságra van szükség, a sekélyebb műveléssel a kevesebb gázolaj-felhasználásra törekszünk. Nemzetközi mezőgépészeti cégek már kifejlesztették az új, hatékony gépparkot.
Az uniós irányzatok is arra törekszenek, hogy valamilyen formában lehessen megtartani az egészséges talajéletet: a mikroorganizmusok minél több nitrogént kössenek meg a talajban, ezt viszont csak újfajta talajműveléssel lehet elérni.
Dr. Petróczi István gabonakutató a csíkszentgyörgyi gazdanapon. A mezőgazdasági szakember váltást szorgalmaz a tömegtermelésre berendezkedett mezőgazdaságban
Fotó: Sharp Production
– A régi, hagyományos gazdálkodás alapfeltétele, a szerves trágyázás napjainkra szinte teljesen kiveszett. Sok erdélyi szántóföldbe három évtizede nem került istállótrágya. Mennyire fenntartható ez a fajta talajművelés?
– Egyik alapvető hátránya, hogy a műtrágyázásnak egyre magasabbak a költségei. A földgáz árának emelkedésével nő a műtrágya ára is, aminek van ugyan egy hullámzása, de az árnövekedés évek óta állandó tendenciát mutat. Nagyapáink szervestrágyázásra épülő mezőgazdaságát régi formájában már nem tudjuk visszahozni, hiszen nincs hozzá állatállomány. A szerves trágya egyik hatékony alternatívája a gyökértrágyázás, takarónövények vetése. Ez sem új keletű megoldás, mert régen ismerték és használták, de most sokkal nagyobb szerepe lehet a mezőgazdasági termelés megújításában. Minden új megoldásban – amiben van ráció és okszerűség – helyet kap az üzlet is. Megjelentek a vetőmag-előállító cégek is, amelyek 15-20-30 növényes keveréket kínálnak takarónövényként. Ezzel a befektetéssel gázolajban hektáronként megspórolunk mondjuk 30 ezer forintot (384 lej), amit takarónövényekre fordítunk, és növeljük a talaj egészséges életét.
– Hogyan látja a gabonatermesztés jövőjét? Az olcsó ukrán gabonával meddig lehet Kelet-Európában versenyezni?
– Tulajdonképpen az egész európai mezőgazdaság veszélyben van, mert a nagy felületen termesztett olcsó és gyenge minőségű ukrán gabona a kontinens összes gazdáját érinti, ezért voltak a gazdatüntetések. Mindannyiunk számára világos, hogy a nagy volumenben termelhető, nem minőségi kommersz búza, illetve más gabona szerepe leáldozóban van, mert nem piacképes.
A piacon nagy a kereslet erre a fajta jó minőségű búzára. A magyar agrárkormányzat komoly lépéseket tesz ellenőrzések és kommunikáció terén, hogy megakadályozza az olcsó ukrán gabona behozatalát, de ezek az intézkedések sajnos nem hatékonyak, mert nehéz felvenni a versenyt a kereskedelmi lobbival. Az ukrán termékek így is, úgyis bejutnak az európai piacra, és onnantól fogva csak idő kérdése, hogy milyen formában és „átcsomagolásban” jelennek meg a magyar vagy a román piacokon.
Bár sokak számára elképzelhetetlen a kapás növények – köztük a kukorica – mélyszántás nélküli vetése, a talajművelésben is energiatakarékosságra van szükség
Fotó: Beliczay László
– Az új termékstruktúra lehetne erre a hatékony válasz?
– Olyan terménystruktúrára gondolok, amely lépéselőnybe hozhatja mezőgazdaságunkat. Biztos, hogy erre is lesz reagálóképessége a hatalmas termelőkapacitással rendelkező ukrán mezőgazdaságnak, de piaci előnyünk hozzásegít a túléléshez. Persze ez sem könnyű feladat. Magyarországon próbálkoztunk oregánóval (szurokfűvel), de amint a korábban igen keresett fűszernövény termesztéséhez többen is hozzáláttak, lement a felvásárlási ára. Ez nem kell kiábrándítson senkit, folyamatosan keressük az alternatívákat. Két évtizeddel ezelőtt elindult a Pannon-minőségű búzák termesztéséről szóló program, ami kiváló alternatívája lehetett volna a mai kommersz búza termelésének, de érdeklődés hiányában elakadt. Továbbra is úgy gondolom, hogy
– Milyen esélye van a sokat dédelgetett Kert-Magyarország programnak, ami helyzeti előnybe hozhatná a zöldség- és gyümölcstermesztést?
– Mint minden hosszú távú elképzelésnek, ennek is támogatási, ösztönzési és piaci háttér kell. Minél nagyobb hozzáadott értékű termékkel jelenünk meg a piacon, annál kedvezőbb a gazdák boldogulási lehetősége. Erre kiválóan alkalmas a zöldség- és gyümölcstermesztés, főleg, ha a termést sikerült feldolgozni.
Ennek a törekvésnek azonban gátat szab a munkaerőhiány. Éppen amiatt fogtak bele sokan gabonatermesztésbe, mert teljesen gépesíthető, azaz minimális munkaerőt igényel. Ez sem a zöldség- , sem a gyümölcstermesztésről nem mondható el.
A szegedi gazdaközösség tagjai, akik alternatív gazdálkodással közösen próbálnak kiutat keresni a mai nehéz helyzetből
Fotó: Petróczi István
– Gondolom, erre is vannak pozitív példák a gazdaközösségből...
– Van egy Délvidékről származó gazdatársunk, aki a délszláv háború elől menekült Magyarországra, mindenét hátrahagyva. Három tő málnával kezdett el gazdálkodni, amit felvitt 0,6 hektáros ültetvényig. A termésből sikerült házat vásárolnia családjának. A málnát feldolgozza szörpnek, lekvárnak, termékei iránt óriási a kereslet. De éppen a munkaerőhiány miatt nem tud tovább fejleszteni: családjával meg pár segítővel csak ekkora terület megművelésére futja.
– Mennyire ragadós az önök szántás nélküli földművelést célzó gazdálkodási példája?
– Ezt nagyban Szeredi Attila mérnökkollégám gazdálkodása bizonyítja, akivel közösen jöttünk Erdélybe. 1200 hektáron gazdálkodik, és a teljes megművelhető területére bevezette a szántás nélküli növénytermesztést. Bebizonyította, hogy a termésátlagok nem csökkennek, nagyjából megegyeznek a hagyományos agrotechnikával megtermelt haszonnövények hozamával, miközben jelentősen feljavul a talajélet.
Meggyőződésem, hogy nagy jövője van, ami az új termékstruktúrával párosítva jó irányt szabhat a magyar mezőgazdaságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!