2011. március 31., 08:512011. március 31., 08:51
Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester elmondta: az önkormányzatok számára az állam szab egy felső határt a kölcsönfelvételt illetően. Ez azt jelenti, hogy a hitelek után fizetendő részletek, illetve a kamatok összege nem haladhatja meg a település saját bevételeinek egy bizonyos százalékát. Egyrészt ezt a százalékarányt csökkentették le egy kormányrendelettel, másrészt pedig az önkormányzatok bevételeihez is hozzányúltak, hisz visszatartottak bizonyos összegeket, így Szatmárnémeti idén a beütemezettnél egymillió euróval kevesebb összeget vehet fel a bankoktól. A megengedett eladósodási szint csökkentése egyébként az államadóssággal áll kapcsolatban, az önkormányzatok által felvett kölcsönök ugyanis az ország összadósság-állományát növelik, és – mint ismeretes – Romániának is kötelező módon meg kell felelnie a nemzetközi hitelintézetek által előírt gazdasági-pénzügyi feltételeknek.
A szatmári megyeszékhely egyébként a kieső összeget útjavítási munkálatokra kívánta költeni. Egyrészt az önkormányzat be szeretett volna ebből fejezni két nagyszabású útfelújítást, valamint ebből kívánták volna fedezni a karbantartási munkálatokat. Ilyés Gyula szerint most viszont kénytelenek átütemezni a befektetéseket, illetve lemondani a munkálatok egy részéről. Nagykároly is szeretett volna idén egy ötmillió lejes kölcsönt lehívni, melyet a város legforgalmasabb útszakaszainak újraburkolására kívántak fordítani, azonban a károlyi önkormányzat sem tud hozzájutni a pénzhez a kormány megszorításainak következtében. Kovács Jenő polgármester szerint azonban meg tudtak a kivitelezővel állapodni abban, hogy csak jövő év elején fizetnek. Az elöljáró szerint így a munkálatokra szerződött vállalat vesz fel kölcsönt, melyhez az önkormányzat által már leszerződött hitelkeret szolgál garanciául.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!