Fokozódó szakemberhiány: válságba kerülhet a munkaerőpiac

– mutatott rá tanulmányában a KeysFin –, így alig akad manapság olyan vállalat, amely ezt ne érezné meg, függetlenül attól, hogy számítástechnikai programozókat, mérnököket vagy pénzügyi szakembereket foglalkoztat.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 2007–2008-as gazdasági világválságot követően majdnem megduplázódott a betöltetlen munkahelyek száma, amely 2009-ben 38 625 volt, 2016-ban pedig 59 753. A legnagyobb munkaerőigény Bukarest környékén mutatkozik, ahol több mint 16 ezer üres állást tartanak nyilván, majd következik Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Ploieşti és Konstanca. A legfőbb munkakeresőnek a feldolgozóipar (15 793 betöltetlen állás), az egészségügy (8461) és a kereskedelem (5216) számít az állami szektor mellett.

Hiány a szolgáltatóiparban

A KeysFin elemzői szerint leginkább szakképzett személyzetet keresnek (17 731), amely majdnem kétszerese a 2009-es adatnak, azonban jóval elmarad a csúcsot jelentő 2007-hez képest (22 295). Az adatok szerint nagy a kereslet a szolgáltatóiparban (8205), valamint a berendezés- és gépüzemeltetők, illetve összeszerelők (7035) és a szakképzett munkaerő (6904) körében is. Következtetésként kijelenthető, hogy a gazdasági növekedés hatására az elmúlt években folyamatosan emelkedett a szakemberkereslet, de elmarad a tíz évvel ezelőtti szinttől.

továbbá 2007-ben 5,19 millió férfit foglalkoztattak, 2016-ban pedig már csak 4,8 milliót.

A szakemberek szerint a statisztikai adatok részben igazolják a kivándorlást, hiszen Románia 2007-es uniós csatlakozása óta nagyon sokan döntöttek úgy, hogy valamely fejlettebb nyugati országban keresnek megélhetést, és ezt csak fokozta a 2009–2010-ben a magánszektorban beütött válság: 2007-ben valamivel több mint 2 millió vállalkozás működött Romániában, 2016-ban pedig 1,6 millió, vagyis kilenc év alatt 400 ezer (azaz évi 44 ezer, havonta 3700) vállalkozás tűnt el.

Székelyföldre is érvényes

Nemrég a Sapientia EMTE marosvásárhelyi tagozatának koronkai kampuszában, a III. Székely Kongresszus keretében is több előadásban foglalkoztak a szakemberek a munkamigráció kérdéskörével. Bodó Julianna például rámutatott, hogy a rendszerváltozás után eltelt huszonhat évben a székelyföldi társadalomban folyamatos volt ez a jelenség még akkor is, ha a trendek időszakosan változtak, illetve az elmúlt években új trendek jelentkeztek.

Míg régebb a családi léptékű életvezetési stratégia volt a munkamigrációs megközelítés központi eleme, és az emberek igyekeztek, hogy aktívan javítsanak helyzetükön, később pedig már nemcsak az aktuális családi szükségletek kielégítése volt a céljuk, hanem mindazoknak a társadalmi feltételeknek a karbantartása is, amelyeket a család jónak tartott működéséhez szükségesnek ítéltek meg.

Az új trendek sorában kiemelt fontosságú a fiatalokat érintő munkamigráció, amely transznacionalitása mellett egyre hosszabb idejű,

(régebb az volt a jellemző, hogy jó néhány idehaza ledolgozott év után szakemberként mentek külföldre dolgozni), majd újra- és újratervezett kiutazások követik egymást. Nincsenek ugyanis korlátok, a projektszemlélet érvényesül, a szakember szerint pedig ez egy önmagát gerjesztő, automatizálódó folyamat.

Szakmunkásokat keresnek Maros megyében

A folyamat Maros megyében is az országoshoz hasonló, de egyelőre nem mutatkozik akut munkaerőhiány. A Maros Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivőjétől, Camelia Pașcától megtudtuk, a megyében május 4-én 336 állásra kerestek megfelelő munkaerőt, ez az adat pedig akár naponta is változhat.

A legnagyobb igény jelenleg megyénkben a betanított, illetve a szakmunkásokra van, majdnem a teljes munkaerőhiány felét teszi ki ez a szektor, jóval lemaradva mögötte következik a kereskedelem, a vendéglátó-, a feldolgozó- és a szolgáltatóipar. A számokon túl megállapítható, hogy egyre több állás betöltésére keresnek szakiskolai végzettségűeket, és növekszik azoknak a meghirdetett munkahelyeknek az aránya, amelyekre tapasztalattal nem rendelkezőket, kezdőket keresnek.