Nehéz ügy. A kormányzásra felkért pártok továbbra sem tudnak megegyezni a deficitcsökkentő intézkedésekről
Fotó: Orbán Orsolya
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
2025. június 12., 10:302025. június 12., 10:30
2025. június 12., 18:012025. június 12., 18:01
Mint ismeretes, Nicușor Dan és az általa kormányzásra felkért négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – hétfő óta folytat egyeztetéseket az államfői hivatal képviselőivel a deficitcsökkentésről és a leendő koalícióról.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre hívta hétfőre az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőit – értesült az Agerpres az elnöki hivatalhoz közel álló forrásokból. A tárgyalásokat hétfőn 8 órától tartják majd a a Cotroceni-palotában.
Az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagjai csütörtökön a Cotroceni-palota előtt tüntettek, méltányos adóreformot követelve, amelyben a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között. A tiltakozó akció résztvevői kérték továbbá, hogy a döntéshozók a kiadáscsökkentéseket a pártoknál és parlamenti politikusoknál kezdjék, csökkentve az állami szubvenciójukat és megszüntetve a kiváltságaikat.
Az Alfa Kartell ugyanakkor valódi társadalmi párbeszédet szorgalmaz, valamennyi érdekelt fél – szakszervezetek, munkaadók és a civil társadalom – részvételével. Emellett arra kérték az államfőt, hogy ne csak szemlélője, hanem közvetítője legyen a párbeszédnek.
A több mint öt órán át tartó szerdai egyeztetéseken a miniszterek is részt vettek, azonban továbbra sem sikerült megállapodni.
A találkozó feszült volt, a PSD és az USR kölcsönös vádakkal illette egymást, a vita középpontjában az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében érkező összegek elosztása állt a Digi24 forrásai szerint.
Kedden a résztvevőknek egyetlen intézkedésben sikerült megállapodniuk: az állami alkalmazottakra fordított kiadások kismértékű csökkentésében.
A Digi 24 értesülései szerint
Cristian Ghinea, az USR szenátora nem értett egyet Alexandru Rafila PSD-s egészségügyi miniszterrel a 11 új kórház PNRR-es forrásokból történő megépítésére irányuló program kapcsán, mondván, hogy azokról a kórházakról, amelyeknek a megépítése esélytelen 2026-ra, teljesen le kellene mondani.
Az egészségügyi miniszter hevesen ellenkezett, és Ghineát az európai forrásokkal való visszaéléssel vádolta meg, mire az USR politikusa perrel fenyegette meg.
A fejlesztési miniszter azt mondta, hogy több pénzre lenne szüksége a költségvetés kiigazításakor, a PSD ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter pedig szintén több pénzt kért a közlekedési minisztériumnak.
A tervek szerint idén tíz-, jövőre húszmilliárd lejjel csökkenhetnek a beruházásokra fordítható források.
Az adók kérdésében sincs egyetértés.
A PSD emellett progresszív adót is akara 12 000 lej feletti jövedelmek esetében. Sorin Grindeanu szerint az ezen összeg fölötti jövedelmeket 20 százalékos adóval sújtanák jövő év január elsejétől.
A szolidaritási adó ugyanakkor a PSD vezetője szerint már a jövő hónapban életbe léphet.
A PSD mindazonáltal nem akarja megadóztatni a nyugdíjakat, és nem akarja emelni az áfát sem.
AZ RMDSZ és az USR ugyanakkor nem ért egyet az adóemelésekkel.
Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető leszögezte:
Az USR leszögezte: az adóemelés csak utolsó eszköz lehet, aki ugyanis jelenleg nem fizet adót és áfát, az ezután sem fog. A párt egyúttal az RMDSZ-hez hasonlóan progresszív adónak tekinti a szolidaritási adót, és ellenzi azt.
A következő tárgyalási fordulókra várhatóan az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotában kerül sor, Nicușor Dan elnök jelenlétében.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
Mint arról beszámoltunk, a leendő kormánynak hatalmas, 9,3 százalékos költségvetési hiányt kell lefaragnia.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs.
Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja.
Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Emellett a banki tranzakcióra kivetendő illeték ötlete is fölmerült.
Dan: nem topognak egy helyben a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalások
Nicușor Dan román államfő szerda este Odesszában kijelentette: nem hiszi, hogy a felek közötti technikai tárgyalások a költségvetési hiány megfékezése érdekében meghozandó költségvetési intézkedésekről akadoznak.
„Nem hiszem, hogy egy helyben topogunk. Eddig a technikai csoport 50 órán keresztül tárgyalt és 60-80 lehetséges intézkedést sikerült átnéznie. Ezek némelyikéről már megállapodás született a felek technikai képviselői között" – mondta Nicușor Dan.
Hozzátette, hogy egyes intézkedések „rendkívül érzékenyek”, és politikai megállapodásra van szükség.
Arról is beszélt, hogy technokrata miniszterelnököt lehetne kinevezni, ha a politikai vezetők egyike sem vállalja a posztot.
Arra a skérdésre, hogy szerinte mi tartja vissza Ilie Bolojant attól, hogy elvállalja a miniszterelnöki tisztséget, Nicușor Dan így válaszolt: „Van egy hárombetűs válaszom, de nem árulom el”.
Ezzel vélhetően a PSD-re célzott.
Az elnök elmondta, hogy a rotációs miniszterelnök, a technokrata miniszterelnök vagy a politikai miniszterelnök lehetősége továbbra is munkahipotézis, hozzátéve, hogy egyik lehetőséget sem zárták ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!