Nehéz ügy. A kormányzásra felkért pártok továbbra sem tudnak megegyezni a deficitcsökkentő intézkedésekről
Fotó: Orbán Orsolya
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
2025. június 12., 10:302025. június 12., 10:30
2025. június 12., 18:012025. június 12., 18:01
Mint ismeretes, Nicușor Dan és az általa kormányzásra felkért négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – hétfő óta folytat egyeztetéseket az államfői hivatal képviselőivel a deficitcsökkentésről és a leendő koalícióról.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre hívta hétfőre az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőit – értesült az Agerpres az elnöki hivatalhoz közel álló forrásokból. A tárgyalásokat hétfőn 8 órától tartják majd a a Cotroceni-palotában.
Az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagjai csütörtökön a Cotroceni-palota előtt tüntettek, méltányos adóreformot követelve, amelyben a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között. A tiltakozó akció résztvevői kérték továbbá, hogy a döntéshozók a kiadáscsökkentéseket a pártoknál és parlamenti politikusoknál kezdjék, csökkentve az állami szubvenciójukat és megszüntetve a kiváltságaikat.
Az Alfa Kartell ugyanakkor valódi társadalmi párbeszédet szorgalmaz, valamennyi érdekelt fél – szakszervezetek, munkaadók és a civil társadalom – részvételével. Emellett arra kérték az államfőt, hogy ne csak szemlélője, hanem közvetítője legyen a párbeszédnek.
A több mint öt órán át tartó szerdai egyeztetéseken a miniszterek is részt vettek, azonban továbbra sem sikerült megállapodni.
A találkozó feszült volt, a PSD és az USR kölcsönös vádakkal illette egymást, a vita középpontjában az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében érkező összegek elosztása állt a Digi24 forrásai szerint.
Kedden a résztvevőknek egyetlen intézkedésben sikerült megállapodniuk: az állami alkalmazottakra fordított kiadások kismértékű csökkentésében.
A Digi 24 értesülései szerint
Cristian Ghinea, az USR szenátora nem értett egyet Alexandru Rafila PSD-s egészségügyi miniszterrel a 11 új kórház PNRR-es forrásokból történő megépítésére irányuló program kapcsán, mondván, hogy azokról a kórházakról, amelyeknek a megépítése esélytelen 2026-ra, teljesen le kellene mondani.
Az egészségügyi miniszter hevesen ellenkezett, és Ghineát az európai forrásokkal való visszaéléssel vádolta meg, mire az USR politikusa perrel fenyegette meg.
A fejlesztési miniszter azt mondta, hogy több pénzre lenne szüksége a költségvetés kiigazításakor, a PSD ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter pedig szintén több pénzt kért a közlekedési minisztériumnak.
A tervek szerint idén tíz-, jövőre húszmilliárd lejjel csökkenhetnek a beruházásokra fordítható források.
Az adók kérdésében sincs egyetértés.
A PSD emellett progresszív adót is akara 12 000 lej feletti jövedelmek esetében. Sorin Grindeanu szerint az ezen összeg fölötti jövedelmeket 20 százalékos adóval sújtanák jövő év január elsejétől.
A szolidaritási adó ugyanakkor a PSD vezetője szerint már a jövő hónapban életbe léphet.
A PSD mindazonáltal nem akarja megadóztatni a nyugdíjakat, és nem akarja emelni az áfát sem.
AZ RMDSZ és az USR ugyanakkor nem ért egyet az adóemelésekkel.
Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető leszögezte:
Az USR leszögezte: az adóemelés csak utolsó eszköz lehet, aki ugyanis jelenleg nem fizet adót és áfát, az ezután sem fog. A párt egyúttal az RMDSZ-hez hasonlóan progresszív adónak tekinti a szolidaritási adót, és ellenzi azt.
A következő tárgyalási fordulókra várhatóan az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotában kerül sor, Nicușor Dan elnök jelenlétében.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
Mint arról beszámoltunk, a leendő kormánynak hatalmas, 9,3 százalékos költségvetési hiányt kell lefaragnia.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs.
Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja.
Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Emellett a banki tranzakcióra kivetendő illeték ötlete is fölmerült.
Dan: nem topognak egy helyben a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalások
Nicușor Dan román államfő szerda este Odesszában kijelentette: nem hiszi, hogy a felek közötti technikai tárgyalások a költségvetési hiány megfékezése érdekében meghozandó költségvetési intézkedésekről akadoznak.
„Nem hiszem, hogy egy helyben topogunk. Eddig a technikai csoport 50 órán keresztül tárgyalt és 60-80 lehetséges intézkedést sikerült átnéznie. Ezek némelyikéről már megállapodás született a felek technikai képviselői között" – mondta Nicușor Dan.
Hozzátette, hogy egyes intézkedések „rendkívül érzékenyek”, és politikai megállapodásra van szükség.
Arról is beszélt, hogy technokrata miniszterelnököt lehetne kinevezni, ha a politikai vezetők egyike sem vállalja a posztot.
Arra a skérdésre, hogy szerinte mi tartja vissza Ilie Bolojant attól, hogy elvállalja a miniszterelnöki tisztséget, Nicușor Dan így válaszolt: „Van egy hárombetűs válaszom, de nem árulom el”.
Ezzel vélhetően a PSD-re célzott.
Az elnök elmondta, hogy a rotációs miniszterelnök, a technokrata miniszterelnök vagy a politikai miniszterelnök lehetősége továbbra is munkahipotézis, hozzátéve, hogy egyik lehetőséget sem zárták ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!