2009. április 27., 10:202009. április 27., 10:20
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a kormányrendelet szerint május elsejétől minden vállalkozás profittól függetlenül 500-tól akár 10 000 euróig terjedő összeget kellene hogy befizessen évente, az eddig működő adókon és illetékeken fölül. A találkozón megjelent Cseke Attila szenátor szerint ez azzal volna egyenértékű, ha a magánszemélyeket megadóztatnák egyszerűen azért, mert megszülettek.
Mint elmondta, szülővárosában, Margittán nemrég beszélgetett két kisvállalkozóval, akik elmondták: megszüntetik a cégüket az új adó miatt, mivel nekik egyáltalán nincs profitjuk, így lehetőségük sincs kifizetni az új adót. A szenátor meglátása szerint az átalányadó pont azokat a családi vállalkozásokat viszi majd csődbe, amelyek 3–5 személyt foglalkoztatnak, és profitot nem termelnek, de legalább fizetést és munkahelyet biztosítanak néhány embernek.
Lucia Varga liberális párti parlamenti képviselő kijelentette: frakciója is egyöntetűen ellenzi az átalányadó bevezetését. Szerinte válságban épp a munkahelyek megtartása kellene legyen a fő prioritás. A kormánypártot Alexandru Retegan szociáldemokrata megyei tanácsos képviselte, aki elmondta: pártállása miatt nem jelentheti ki, hogy nem ért egyet a rendelettel, de tisztában van a negatív következményekkel.
Egy váradi, humán erőforrással foglalkozó cég vezetője, Sorina Bradea azt tartotta felháborítónak, hogy az ország vezetése úgy bánik a cégekkel, mintha azok „ki akarnának tolni” a kormánnyal. Szerinte és a többi megjelent cégvezető szerint is inkább támogatni kellene a tisztességesen dolgozó vállalatokat, „büntetni” pedig azokat kellene, amelyek valóban inkorrekt módszerekkel dolgoznak. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az átalányadó bevezetése a cégek megszűnésén keresztül vészesen megnöveli a romániai munkanélküliek számát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok