Fotó: Rostás Szabolcs
Egyes alapélelmiszerek ára tovább csökken szeptemberben, amely a második hónap volt, amikor alkalmazták az árréskorlátozást 14 kategóriára. Több termékkategóriában azonban emelkedést jegyeztünk havi vagy éves összevetésben is.
2023. november 24., 16:442023. november 24., 16:44
Az egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek túlzott áremelkedése elleni ideiglenes intézkedés bevezetéséről szóló sürgősségi rendelet hatálya alá tartozó 14 élelmiszer-kategóriából hét ára tovább csökkent, míg hat drágult szeptemberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az Economica.net gazdasági portál rendelkezésére bocsátott adatsorokból. Az árak alakulását górcső alá vevő elemzés ugyanakkor már az elején leszögezi, hogy mivel a statisztikai intézet a joghurt esetében nem gyűjt átlagáradatokat, így azt nem lehetett bevonni az összehasonlításba, annak ellenére, hogy ez az egyik olyan termék, amelyre az árréskorlátozást alkalmazzák.
amelyek átlagára 7,18 százalékkal volt alacsonyabb. Ez azt követően történt, hogy augusztusban a gyümölcsök 7,6 százalékkal voltak olcsóbbak, mint júliusban. A 2022. szeptemberi árakkal összehasonlítva azonban a friss gyümölcs 8,15 százalékkal került többe egy évvel később.
Az olaj az első őszi hónapban 2,36 százalékkal volt olcsóbb, mint augusztusban, és 23,5 százalékkal volt alacsonyabb az ára, mint 2022 szeptemberében, míg a kukoricaliszt 2,25 százalékkal került kevesebbe, mint augusztusban, és 5,9 százalékkal kellett érte kevesebbet fizetni, mint az előző év azonos időszakában.
A csirkehús 0,09 százalékkal olcsóbb, mint augusztusban, azonban még mindig 8,45 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében, a sertéshús 0,16 százalékkal olcsóbb, mint 2023 augusztusában, de 13,5 százalékkal kerül többe, mint tavaly ugyanebben az időszakban, a cukor pedig 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy hónappal korábban, és 12,7 százalékkal alacsonyabb az ára, mint egy éve.
A zöldségfélék és zöldségkonzervek ára 2,98 százalékkal volt magasabb, mint augusztusban és 9,11 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében. A tojás havi szinten 0,17 százalékkal, éves összevetésben pedig 16,6 százalékkal került többe, a tehéntejből készült sajt pedig 0,9 százalékkal volt drágább, mint augusztusban, és 13,8 százalékkal kínálták többért, mint egy évvel korábban.
A tehéntej átlagosan 0,4 százalékkal drágult havi összevetésben, és 1,3 százalékkal volt drágább, mint tavaly, a fehér kenyér pedig 0,2 százalékkal került többe.
Magasabbak voltak az árak a zöldségfélék és zöldségkonzervek (+3,0%), a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (+2,6%), a sajt-összes (+0,9%), a kakaó és kávé, gyümölcskonzervek (+0,8%), az egyéb élelmiszerek, a hal és halkonzerv, a marha- és borjúhús (+0,6%), a tej-összes, a margarin (+0,4%), a kenyér, pékáru és különleges termékek, a húskészítmények, az alkoholos italok, a méz (+0,3%), a tojás, a húskonzervek ( +0,2%) esetében.
Ez az áralakulás az elemzés szerint főként a növényi termékeknek volt köszönhető, amelyek árai –11,24 százalékponttal járultak hozzá a mezőgazdasági termékárak alakulásához. Az állati termékek viszont 1,92 százalékponttal drágábbak voltak.
Mint ismeretes, 2023. augusztus 1-jén lépett hatályba a sürgősségi kormányrendelet, amely árréskorlátozást vezetett be 14 alapvető élelmiszercsoport – kenyér, tej, sajt, joghurt, liszt, kukoricaliszt, tojás, napraforgóolaj, friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség, friss gyümölcs, friss burgonya és cukor – esetében.
Kilencven nappal meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésének korlátozását pénteki ülésén a bukaresti kormány, és bővítette a korlátozott árú termékek listáját – tájékoztatott a mezőgazdasági minisztérium.
Elérte a célját az alapélelmiszerek kereskedelmi felárának korlátozása: a legnagyobb mértékben a tej, a tejtermékek, a gyümölcsök és a zöldségek ára csökkent, a legkisebb mértékben a húsáruké – jelentette ki hétfőn a bukaresti Versenytanács elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!