Többek között azért maradt el a gazdasági növekedés a várakozásoktól, mivel a versenyszféra kínálata azonban nem tudott lépést tartani a belföldi fogyasztás növekedésével, és ez az import megugrásához vezetett
Fotó: Rostás Szabolcs
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig – beleértve a szélsőségek térnyerését – jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat a Romanian Economic Monitor friss elemzése szerint. Egyes elemzők már Georgescu-effektusról beszélnek, és nem is állnak messze a valóságtól, hiszen már az elnökválasztás első fordulójának sokkoló eredménye megmutatta, hogyan hat ki a román gazdaságra a szélsőséges erők térnyerése.
2024. december 04., 19:142024. december 04., 19:14
2024. december 04., 19:272024. december 04., 19:27
Lefele módosította a romániai gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzését friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Romanian Economic Monitor (RoEM) elnevezésű projekt kutatói most már mindössze 1 százalékos gazdasági növekedésre számítanak olyan körülmények között, hogy az év elején még a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos gyarapodását vetítették előre. Ám már szeptemberben kiderült, hogy túlságosan derűlátóak voltak, így akkor 1,8 százalékra rontották a prognózist.
Mint írják, „a jelentős költségvetési hiány sürgős kezelése elkerülhetetlen, ami nem teszi lehetővé a romániai gazdasági növekedés jelentős visszagyorsulását 2025-ben sem – jelenlegi becsléseink 1,5 százalékos GDP-növekedést mutatnak”.
„A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok, beleértve a szélsőségek térnyerését, jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat mind a vállalati szféra, mind pedig a lakosság számára” – kongatták meg szerdán a vészharangot a BBTE elemzői.
„Bár 2024-ben a háztartások reáljövedelmei növekedtek, az ország gazdasága jóval az eredeti várakozások alatt teljesített. Idén több fontos kormányzati döntésnek lehettünk tanúi, mint például a minimálbér emelése, a közalkalmazotti fizetések jelentős emelése, valamint a nyugdíjemelések az infláció mérsékelt csökkenésével együtt, amelyek a háztartások reáljövedelmének dinamikus növekedéséhez vezettek. Így a belföldi fogyasztás ismét a hazai gazdaság fő hajtóerejévé vált” – idézte az Economedia.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés Bálint Csabát, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagját, aki a RoEM kutatója.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
„Az ipari termékek vagy az élelmiszerek behozatala idén erőteljesen nőtt és hasonló tendencia figyelhető meg a szolgáltatások, például az idegenforgalmi szolgáltatások terén is. A fogyasztók például a külföldi nyaralásokat részesítették előnyben a belföldi turizmussal szemben. Az import felfutásával párhuzamosan a külső kereslet sajnos szerény maradt” – fejtette ki a makrogazdasági elemző. Hozzátette, az ipari szektorban, különösen Németországban és az eurózóna gazdaságában tapasztalható problémák az export sokkal mérsékeltebb növekedését eredményezték, mint amit az import esetében láthatunk. „Így a negatív nettó export az idei gazdasági növekedés nagy részét semmissé tette, és ez a hatás különösen az idei második negyedévben mutatkozott meg” – jelentette ki az elemző.
Az állami költségvetésből és az európai alapokból finanszírozott befektetéseknek azonban sikerült a pozitív tartományban tartaniuk a beruházásokat, még ha a lakáspiaciak vissza is estek.
„A román gazdaság »szupersztár« ágazata az elmúlt években jelentős nyomás alá került, így 2024-ben szerényebb mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Ez egyrészt az ágazatban tapasztalható globális tendenciákkal magyarázható, amelyek a leépítéssel és a humánerőforrás helyett a technológiába történő beruházások előtérbe helyezésével állnak összefüggésben, és mindezt a globális hálózatokba szorosan beágyazott romániai IT-szektor is érezte. Másrészt a romániai programozók nemzetközi összehasonlításban már nem jelentenek olyan olcsó alternatívát, ami további nyomást gyakorol az ágazat munkaerőpiacára” – derül ki a RoEM elemzéséből.
„A jelenlegi helyzetben a gazdasági elemzők lassabban frissítik 2024-re vonatkozó előrejelzéseiket: a legtöbbjük 1,7 százalékos GDP-növekedést vár, amit túl optimistának tartunk. 2025-ben a GDP-növekedés szerény gyorsulása jöhet, de a jelenlegi piaci konszenzus szerinti 2,8 százalékos növekedés ugyanígy túl optimista. Becsléseink szerint az elemzők jelenlegi várakozásainak alsó, 1,5 százalékos értéke sokkal reálisabb forgatókönyvnek tűnik.
– fogalmaznak a Romanian Economic Monitor kutatói.
Hangsúlyozzák, hogy a külső oldalon a gazdasági bizonytalanságok meglehetősen nagyok: még ha a legtöbb elemző az euróövezet további fellendülésére számít is (a piaci konszenzus szerint szerény növekedésre számíthatunk az euróövezet iparában), a geopolitikai feszültségek, beleértve a konfliktusokat és a protekcionizmust a nemzetközi kereskedelemben, kissé kibillenthetik ezt a folyamatot.
„Belpolitikai fronton az elnökválasztás első fordulójának váratlan eredményeivel felerősített politikai bizonytalanságok, valamint a szélsőségek erősödése mind az elnökválasztáson, mind a parlamenti választásokon súlyos terhet jelentenek az ország gazdaságára, és ebben a forgatókönyvben a költségvetési hiányt korrigáló intézkedések még kiszámíthatatlanabbá válnak, ami jelentősen hozzájárul a gazdasági kockázatok növekedéséhez mind az üzleti környezet, mind az ország teljes lakossága számára” – fogalmazta meg Szász Levente, a gazdaságkutatási projekt koordinátora.
„A jelenlegi helyzetben sajnos elkerülhetetlennek tűnnek ezek az intézkedések: ha a következő kormány nem hajt végre hiteles intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére, akkor annak finanszírozása rendkívül nehézzé válik, és költségei negatívan érintik majd a romániai vállalatokat és háztartásokat egyaránt. Csak remélni tudjuk, hogy ezeket az intézkedéseket fokozatosan és intelligensen hajtják végre, hirtelen döntések nélkül, amelyek negatívan hatnának ki a gazdaság szereplőire; olyan intézkedések kellenek, amelyek a költségvetési hiány fokozatos csökkenéséhez vezetnek az elkövetkező években, hosszú távon fenntarthatóbb szintre” – vallja Szász Levente.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Mint ismeretes, az elnökválasztás első fordulójának eredménye, amely az oroszbarát, antiszemita Călin Georgescut juttatta az első helyre, máris éreztette hatását a gazdaságban. A piacok már a választások utáni második napon reagáltak: a román tőzsde „mínuszban” zárta a napot, és gyors növekedésnek indultak a bankközi kamatlábak is, amelyek szintje ugyebár kihat a lakossági hitelekre is. Utóbbiak a parlamenti választások után enyhe csökkenésnek indultak, de szerdán újabb emelkedésnek lehettünk szemtanúi.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
A viharos politikai környezet pedig elemzők szerint az árfolyamra is olyan mértékű hatást gyakorolt, hogy az Economedia információi szerint a Román Nemzeti Banknak devizatartalékokat kellett eladnia, hogy az eurót az 5 lejes lélektani küszöb alatt tartsa.
Ugyanakkor az elmúlt napokban példátlan reakciók érkeztek az üzleti szférából is, amelyek Románia Európa-párti irányvonalát támogatják, és arra kérik a „demokratikus erőket”, hogy teljes mellszélességgel álljanak ki Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megmérkőző államfőjelölt mellett.
További rossz hír, hogy az európai uniós források egy része is elapadhat – legalábbis az Economedia információi szerint Románia idén nem kap több pénzt az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. Magas rangú forrásokra hivatkozva a portál azt írta, hogy a háttérben a katonai nyugdíjak közelmúltbeli indexálása áll, ez ugyanis évente közel 7 milliárd lejjel növeli az állami kiadásokat.
Az Európai Bizottság az Economedia forrásai szerint idén nem fogja kifizetni a PNRR harmadik szakaszában igényelt összegeket, ebben a szakaszban szerepelt ugyanis a különleges nyugdíjak reformját megkövetelő mérföldkő, a katonai nyugdíjak indexálásával pedig még nőttek is az erre a célra fordított kiadások, vagyis az elvárást nem sikerült teljesíteni.
Adrian Câciu európai projektekért felelős miniszter az Economediának csak annyit mondott: „várjuk, hogy az Európai Bizottság utalja a pénzösszegeket”. Arra nem válaszolt, hogy mikor történik meg a kifizetés, és hogy felfüggesztenek-e bizonyos kifizetéseket a különleges nyugdíjak reformja miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Kedden rajtol a Tengerpart mindenkinek elnevezésű program, amelynek keretében szeptember 30-ig személyenként és éjszakánként 39 lejtől lehet szállást foglalni.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!