
2010. november 08., 08:442010. november 08., 08:44
– Gyergyószentmiklós és Zilah után nemrég Marosvásárhelyen is távfűtési szolgáltatási jogot nyert az RFV. Mikor kezdik a szolgáltatást?
– A koncessziós szerződéseket október végén írtuk alá, jelenleg az átadás-átvétel zajlik. Feltérképezzük, pontosan milyen eszközökkel hány lakást kell ellátnunk. A folyamat egy-két héten belül lezárul, így várhatóan november második felétől mindhárom szolgáltatási területet az RFV leányvállalatai láthatják el távhővel.
– Okozhat-e az átállás bármilyen fennakadást?
– Gyergyószentmiklóson és Zilahon biztosan nem. Marosvásárhelyen viszont az Energomur Rt.-nek jelentős tartozásai vannak a gázszolgáltató felé, ezért rajtunk kívül álló okok miatt bekövetkezhet némi kellemetlenség. Ezenkívül, mivel új szolgáltatóról van szó, új szerződéseket kell kötni a fogyasztókkal. Mindhárom erdélyi projektre létrehoztunk egy-egy leányvállalatot, ez a cég köt szerződést az önkormányzattal, illetve a fogyasztókkal.
Ez azért is fontos, mert a helyi szabályozás szerint bizonyítanunk kell, hogy egy-egy területen mekkora a szolgáltatási költségünk. Zilahon és Marosvásárhelyen már megkerestük a lakóközösségek képviselőit, és tájékoztattuk őket a szolgáltatóváltásról, az átállás folyamatáról. Gyergyószentmiklóson viszont még nem alakultak meg a lakóközösségek, itt a lakókkal közvetlenül vesszük fel a kapcsolatot, ami kissé lassítja az átállás folyamatát. Ennek ellenére november közepétől megkezdjük a szolgáltatást, hiszen a lakosság nem maradhat fűtés vagy meleg víz nélkül.
| Az RFV Nyrt. vezetősége 2010 egészében 2,15 milliárd forint EBITDA- eredménnyel (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény ) és 1,4 milliárd forint adózott profittal számol. Jövőre – főként a romániai terjeszkedés eddigi három állomása, a gyergyószentmiklósi, zilahi, illetve marosvásárhelyi beruházások folytán – 35 százalékos eredménynövekedést prognosztizál a menedzsment, vagyis 2,9 milliárd forint EBITDA mellett 1,9 milliárdos nettó eredménye lehet. A cég tavalyi árbevétele meghaladta a 3,9 milliárd forintot, miközben 801 millió forint adózott profitot könyvelhetett el. A társaság részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde „A” kategóriájában kereskednek. |
– Olyan hírek terjednek, hogy az átállás után jelentősen drágul a szolgáltatás.
– Ezek rémhírek. A végső fogyasztói árakat három tényező befolyásolja: a földgáz piaci ára, az állami és az önkormányzati támogatás mértéke, valamint a szolgáltató saját költsége. Az első két tényezőt az RFV nem tudja befolyásolni, így ezek változása hathat a fogyasztói árakra is. A saját költségeinken viszont jelentős összegeket tudunk megtakarítani. Diverzifikáljuk például az energiaforrást úgy, hogy a földgáz mellett alacsonyabb árú biomasszát is használunk. Ezzel egy időben felújítjuk a jelenleg nagy veszteséggel működő hőközpontokat és a hálózatokat, jelentősen csökkentve ezzel a hőenergia szállításának költségeit. A vadonatúj eszközök üzembiztonsága nagyobb, ezért a fogyasztókat kevesebb munkatárssal is biztonságosan el tudjuk látni. Az új rendszer lehetővé teszi azt is, hogy a fogyasztó igényének megfelelően szabályozza majd a fűtőtestet, ami további megtakarításra ad lehetőséget. Összességében jóval hatékonyabbak és olcsóbbak tudunk lenni a korábbi szolgáltatónál.
– Azt ígérték, hogy idén már Gyergyószentmiklóson is melegek lesznek az évtizedek óta fagyos fűtőtestek.
– A gyergyószentmiklósi távhőszolgáltatásban már az idén látványos minőségi fejlődés lesz, hiszen ott a 80 százalékban felújított rendszerrel üzemelhetünk. Az RFV leányvállalata évi 80 ezer euró koncessziós díj fejében 25 évre nyerte el a város távhő-szolgáltatási jogát. Terveink szerint további 4 millió, összességében 12 millió eurós beruházást követően nem lesz olyan lakás, ahol alternatív fűtésmegoldásokat kellene alkalmazni.
– Jelentős a zilahi és a marosvásárhelyi projekt is.
– Zilahon a következő négy-öt évben 30–35 millió eurót tervezünk befektetni, ez a cég eddigi leghosszabb futamidejű szerződése. A város teljes távhőszolgáltatását ugyanis 49 évre nyerte el az RFV évi 15 ezer euró koncessziós díjért cserébe. A zilahi projekt az ipari nagyfogyasztók miatt is fontos, a városban található ugyanis többek közt a Michelin két üzeme is, amelyekkel a társaság tárgyal a csatlakozásról. A korábbi távfűtési szolgáltatás nagymértékű romlása miatt alig ezer fogyasztó maradt a hálózaton. Hosszú távon célunk a lakossági fogyasztók körének bővítése is. Marosvásárhelyen 25 éven át szolgáltathat az RFV, ezért 130 ezer euró koncessziós díjat fizet évente. A következő öt év alatt közel 24 millió euróból valósul meg a hálózat racionalizálása, hatásfokának növelése. A távfűtési szolgáltatást korábban 30 ezer magánszemély és 40 intézményi fogyasztó vette igénybe, mára azonban körülbelül 12 ezer lakás és 32 intézményi fogyasztó maradt a hálózaton.
| 2010 januárjától az RFV vezérigazgatója. A 34 éves szakember a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán végzett, majd MBA-diplomát is szerzett a Harvard Business Schoolon. Karrierjét tanácsadóként a The Boston Consulting Groupnál kezdte. Magyarországon a MOL-csoport stratégiai vezetője volt, majd a Greenergy-csoport pénzügyi és adminisztrációs igazgatójaként dolgozott. Üzleti tevékenysége mellett a Budapesti Corvinus Egyetem szervezeti magatartás tanszékének oktatója és a Magyarországi Harvard Club alelnöke. |
– Hatalmas összegekről beszélünk, miből tudják finanszírozni a beruházásokat?
– Az RFV a projekt megvalósításához szükséges forrásokat teljes egészében saját maga teremti elő. A vállalat a beruházást 30 százalékban saját tőkéből, 70 százalékban pedig saját kibocsátású kötvényekből, valamint bankhitelből finanszírozza. A forrásteremtésben sokat segít a magyarországi tőzsdei jelenlét is, a nyilvános kötvénykibocsátás sikeres zárultával a társaság rendelkezésére állnak a lebonyolításhoz szükséges pénzeszközök. Ráadásul egy pénzügyileg stabil vállalkozást a bankok is szívesen finanszíroznak.
– Mikorra térülnek meg a befektetéseik?
– A megtérülést mindig a teljes futamidőre számítjuk. Nem véletlen, hogy 25 évre kötünk szerződést, körülbelül ennyi idő alatt avulnak el a felújított rendszerek.
– Egyre nagyobb számban válnak le fogyasztók a rendszerről, nem veszélyezteti ez a vállalat hosszú távú terveit?
– Az, hogy Romániában ilyen sokan döntöttek az egyéni fűtésrendszerek mellett, annak tudható be, hogy korábban nem volt megfelelő a távhőszolgáltatás. Vállalatunk egy tőkeerős cég, amely – sok romániai elődjével ellentétben – fizetni tudja majd a havi gázszámlákat, korszerű és hatékony szolgáltatást nyújtva ügyfeleinek. Reményeink szerint a lakosság hosszú távon felismeri, hogy a közösségi szolgáltatás megbízhatóbb, biztonságosabb és nem utolsósorban olcsóbb, mint az egyedi hőközpontok üzemeltetése, ezért visszacsatlakoznak majd a hálózatra.
– A fizetési fegyelem is elég laza Romániában, erre hogyan tudnak készülni?
– Az általunk üzemeltetett rendszer lehetővé teszi, hogy csak azoknál szüneteltessük a szolgáltatást, akik szándékosan nem fizetnek, így nem büntetjük a határidőre számláikat befizetőket. Ezenfelül próbálunk segíteni az átmenetileg bajbajutottakon: lehetővé tesszük, hogy átütemezzék tartozásaikat, de terveink szerint részletfizetési lehetőséggel is élhetnek.
– Románia az RFV elsődleges külföldi piacává vált. Ilyen jelentős itt a terjeszkedési potenciál?
– Nem titok, hogy éppen a közmű-infrastruktúra hiányossága teszi Romániát oly vonzóvá számunkra, hiszen ahol a meglévő rendszerek nagyon elavultak és működtetésük drága, ott tudunk több értéket teremteni. Reményeim szerint 2011-ben az új projektjeink nagy része Romániában valósul meg.
– Eddig kizárólag Erdélyre koncentráltak. Tudatosan nem merészkedtek a Kárpátokon túlra?
– Kezdetben a földrajzi közelség és a nyelvi lehetőség teremtette előnyöket igyekeztünk kihasználni, jövőre azonban már az Erdélyen kívüli megyékben meghirdetett tendereken is indulunk, hiszen minket elsősorban az üzleti potenciál vezet. Jelenleg is tárgyalunk a Kárpátok mindkét oldalán. Az RFV elsősorban regionális vállalat kíván lenni, bár reményeim szerint 2011-ben az árbevételünk csaknem 50 százaléka már Romániából származik, idővel ez az érték várhatóan 20–25 százalékra csökken, amennyiben sikerül egy harmadik és egy negyedik ország piacára is betörni.
– Befektetési szempontból Romániában jelenleg az alternatív energia és ezen belül a szélerőmű a „divat”. Az RFV nem lát ebben fantáziát?
– Elsősorban a hőpiacra koncentrálunk, ezen belül azonban ahol a helyi adottságok lehetővé teszik, alternatív energiaforrásokra is támaszkodunk. Egyelőre nem tartom valószínűnek, hogy főtermékként elektromos energia előállításában vagy kereskedelemben részt vennénk. A kogeneráció révén valamilyen mértékben előállítunk majd áramot, üzleti stratégiánk azonban alapvetően a hőszolgáltatásra épül.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.