
Jelentősen rontotta a román gazdaság növekedési kilátásait az EBRD
Fotó: Pixabay
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében. A nemzetközi pénzintézet legfrissebb prognózisa szerint a román GDP idén 1,4 százalékkal nő.
2024. szeptember 26., 14:372024. szeptember 26., 14:37
Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 3,2 százalékos bővülésével számolt 2024-re. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,4 százalék helyett 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít 2025-ben Romániában – olvasható a jelentésben.
A dokumentum szerint a délkelet-európai uniós országokra negatívan hat a gyenge külső kereslet, bár a fogyasztás a béremelkedéseknek köszönhetően rugalmas volt.

A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
A gyengébb külső kereslet miatt Románia gazdaságának növekedése 2023-ban 2,1 százalékra lassult, és 2024 első felében 1,3 százalékos bővülés valószínűsíthető. A globális tendenciákkal összhangban az IT-szektor is jelentősen lelassult, miközben az ipari termelés stagnált. Az infrastrukturális beruházások viszont továbbra is támogatják a növekedést. Az infláció a bér- és nyugdíjemeléseket követően stabilan tartotta magát.
A Román Nemzeti Bank (BNR) idén nyáron kétszer csökkentette az alapkamatot, legutóbb 6,5 százalékra.
A költségvetési politika továbbra is expanzív, a költségvetési hiány 2024 első felében a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékára tehető, magasabb, mint az előző három évben. Míg a bevételek a 2023 vége felé bejelentett intézkedéseket követően 2024 első felében jól alakultak, a kiadások növekedtek. Így a tőkekiadások, a bérek, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások mind több mint 20 százalékkal nőttek az előző évhez képest.
A Költségvetési Tanács legutóbbi becslései szerint a deficit 2024 végéig a GDP 8 százalékára nő – olvasható még a nemzetközi pénzügyi intézmény Agerpres által ismertetett jelentésében.

Jövőre elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy új adók kivetése az Erste bankcsoport elemzői szerint. Közben egy törvény arra kötelezheti a kormányt, hogy befagyassza a közalkalmazottak fizetését, mivel meghaladta a GDP 50 százalékát az államadósság.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén áprilisban szintén lefelé, az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében. Az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP) múlt héten a korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését.

A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A kormány a GDP 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
szóljon hozzá!