Jelentősen rontotta a román gazdaság növekedési kilátásait az EBRD
Fotó: Pixabay
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében. A nemzetközi pénzintézet legfrissebb prognózisa szerint a román GDP idén 1,4 százalékkal nő.
2024. szeptember 26., 14:372024. szeptember 26., 14:37
Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 3,2 százalékos bővülésével számolt 2024-re. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,4 százalék helyett 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít 2025-ben Romániában – olvasható a jelentésben.
A dokumentum szerint a délkelet-európai uniós országokra negatívan hat a gyenge külső kereslet, bár a fogyasztás a béremelkedéseknek köszönhetően rugalmas volt.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
A gyengébb külső kereslet miatt Románia gazdaságának növekedése 2023-ban 2,1 százalékra lassult, és 2024 első felében 1,3 százalékos bővülés valószínűsíthető. A globális tendenciákkal összhangban az IT-szektor is jelentősen lelassult, miközben az ipari termelés stagnált. Az infrastrukturális beruházások viszont továbbra is támogatják a növekedést. Az infláció a bér- és nyugdíjemeléseket követően stabilan tartotta magát.
A Román Nemzeti Bank (BNR) idén nyáron kétszer csökkentette az alapkamatot, legutóbb 6,5 százalékra.
A költségvetési politika továbbra is expanzív, a költségvetési hiány 2024 első felében a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékára tehető, magasabb, mint az előző három évben. Míg a bevételek a 2023 vége felé bejelentett intézkedéseket követően 2024 első felében jól alakultak, a kiadások növekedtek. Így a tőkekiadások, a bérek, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások mind több mint 20 százalékkal nőttek az előző évhez képest.
A Költségvetési Tanács legutóbbi becslései szerint a deficit 2024 végéig a GDP 8 százalékára nő – olvasható még a nemzetközi pénzügyi intézmény Agerpres által ismertetett jelentésében.
Jövőre elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy új adók kivetése az Erste bankcsoport elemzői szerint. Közben egy törvény arra kötelezheti a kormányt, hogy befagyassza a közalkalmazottak fizetését, mivel meghaladta a GDP 50 százalékát az államadósság.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén áprilisban szintén lefelé, az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében. Az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP) múlt héten a korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését.
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A kormány a GDP 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!