A súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élő fiatalok aránya Bulgáriában, Romániában és Görögországban volt a legnagyobb
Fotó: Borbély Fanni
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
2025. június 12., 16:002025. június 12., 16:00
Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élő fiatalok aránya Bulgáriában (17,2 százalék), Romániában (14,7 százalék) és Görögországban (14,4 százalék) volt a legnagyobb. Ezzel szemben tíz tagállamban – Horvátországban, Szlovéniában, Lengyelországban, Észtországban, Luxemburgban, Csehországban, Lettországban, Cipruson, Írországban és Portugáliában – 3 százalék alatti volt az arány.
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a 2024-ben az Európai Unióban élő 15-29 éves fiatalok mintegy 24,1 százaléka volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának. Tagállamonként nagyon eltérő volt ez az arány, 32,4 százalék (Bulgária) és 9,9 százalék (Szlovénia) között mozgott.
2024-ben 17,3 millió 15 és 29 év közötti fiatal volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának az Európai Unióban – írja az Agerpres.
A tizenévesek karrierelképzelései jelentősen eltérnek a munkaerőpiac valós igényeitől – derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) friss jelentéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!