A kisgazdaságok almatermése nem annyira piacos kinézetű, de sokkal egészségesebb a nagyüzemi kínálatnál
Fotó: Makkay József
Vége az almaszüretnek, azonban a mintegy négyszázezer tonnás romániai almaterméssel komoly értékesítési gondok vannak. Az importalma által uralt beföldi piacon a helyi termesztésű gyümölcsök nehezen jutnak be az áruházláncok polcaira. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint ennek oka a hiányzó tárolókapacitás.
2023. október 28., 18:422023. október 28., 18:42
Az erdélyi zöldség- és gyümölcspiacokat ellepte a helyi gazdák almatermése. A néhány almafával rendelkező kistermelőktől az intenzív telepítéseken gazdálkodó agrárvállalkozókig igen színes felhozatallal találkozik a vásárló. A romániai nagyáruházak polcain azonban alig találni hazai gyümölcsöt: az alma- és körteválaszték zöme Lengyelországból érkezik.
Az üzletekben megtapasztalt ,,empirikus valóságot” némiképp cáfolják a nemzetközi adatok. Az Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériumának (USDA) statisztikái szerint
Az USDA nyári becslése szerint idén a romániai almatermesztő farmokról várhatóan 406 ezer tonna termést takarítanak be, ami 1 százalékos csökkenést mutat az előző 2-3 esztendő átlaghozamához képest.
Az erdélyi almatermés zöme kisebb gyümölcsösökből származik
Fotó: Makkay József
A statisztikák szerint tehát Románia viszonylag stabil almatermesztő ország, a hazai nagyáruházak polcain azonban ennek kevés nyomát látjuk. Szembetűnő viszont az európai uniós almapiac 31 százalékát megtermelő lengyel gazdák ,,nyomulása”. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2023 első öt hónapjában Románia 66 100 tonna almát importált 31,7 millió euró értékben.
Elméletileg tehát almából nem szorulna behozatalra Románia, az üzletek polcai mégis importalmával vannak tele.
Hiányzó tárolókapacitás. A gazdák többsége pincékben tárolja télire a gyümölcsöt
Fotó: Makkay József
A közép-erdélyi térség gyümölcstermesztését jól ismerő Simon Zoltán falugazdász – aki a Kolozs megyei Detrehemtelepen almatermesztéssel is foglalkozik – az ellentmondás okát abban látja, hogy Romániában kevés a zöldség- és a gyümölcsfélék tárolókapacitása. Hűtőházak hiányában a gazdák arra kényszerülnek, hogy az almabetekarítást követő egy-két hónapon belül a termést értékesítsék, a téli hónapokra csak minimális mennyiséget tárolnak.
A szakember szerint az áruházláncok uralta romániai piacot már hosszú évek óta ,,letarolta” az importalma, ezért nehéz ezt a trendet megfordítani.
,,Megfelelő tárolókapacitások híján az erdélyi termelők többsége termékeivel nem jut be a nagyáruházak polcaira. A gyümölcs- és a zöldségbeszállítókkal az áruházláncok szerződést kötnek, amiben az is meg van határozva, hogy hónapkra, illetve hetekre leosztva mekkora mennyiséget vár el az üzletlánc. Aki a folyamatos szállítást nem tudja vállalni, annak esélytelen áruházakba bekerülni, emiatt csak a kistermelői, illetve a nagybani piacokon tudja termékét eladni” – foglalja össze a hazai almatermesztők legnagyobb gondját a Kolozs megyei falugazdász.
így a gazda minimális haszonnal vagy önköltségi áron tudja csak értékesíteni a termést. Miközben az erdélyi alma íze, zamata, beltartalma felülmúlja az importalmák minőségét.
Az üzletekben megvásárolható gyümölcslevek. A kistermelői almalére is van kereslet
Fotó: Kisréti Zsombor
Simon úgy látja, van egyféle elmozdulás a helyi termékek irányába. Egyre több vásárló ismeri fel, hogy jobban jár, ha a helyi piacokról, a helyi termelőktől szerzi be télire a gyümölcsöt. Tapasztalata szerint
A kisüzemi vagy kistermelői alma ezért nem egyöntetű, nem annyira szép és formás, mint például a lengyelországi importgyümölcs. Aki ennek előnyeivel tisztában van, az a piacon eleve a ,,rozsdásabb”, pöttyösebb, vagy a féreg nyomait mutató almát keresi, mert az jóval kevesebb vegyszert tartalmaz, így a fogyasztása egészségesebb.
A szocialista országok almapiacát meghatározó romániai nagyüzemi almatermesztés helyét a kilencvenes évektől fokozatosan átvették a kisebb területen termelő agrárvállalkozók. Az állami mezőgazdasági vállalatok nagy telepítései mára lepusztultak. Ahol a fákat nem vágták ki, ott bozottenger, vagy semmit nem termő ,,almaerdő” uralja a tájat.
Az európai uniós pályázati pénzekből almafarmot létesítő gazdák többsége azonban 2-3-4 hektáros területeket ültetett be facsemetékkel. Simon Zoltán szerint az elmúlt tíz évben zömében almatelepítésre 50-60 ezer eurós pályázatokat nyertek el a gazdák, kiemelkedő esetben pedig százezer euró körüli összeget. Az uniós pályázatoknál ennél jóval magasabb a megfinanszírozható felső határ, azonban a termelőknek nincs elegendő forrása a 30 százalékos önrészre.
Simon Zoltán falugazdász Detrehemtelepen termel gyümölcsöt
Fotó: Facebook/Simon Zoltán
A Kolozs megyei falugazdász bizakodó a romániai almatermesztés jövőjével kapcsolatban.
Ha ennek a jelentősége tudatosodik az emberekben, akkor megváltozhatnak a vásárlói szokások is, és hangsúlyosan előtérbe kerül a hazai termék” – mutatott rá a Krónikának a mezőségi falugadász.
A szakember azt is nyomatékosította, hogy a jelenlegi értékesítési gondok ellenére is megéri almát termelni intenzív vagy félintenzív telepítéseken. A legszebb gyümölcsöt a gazda friss áruként értékesítheti, a maradékból almalevet tud préselni, vagy beörli cefrébe, és kifőzi gyümölcspálinkának.
A gyümölcstermesztő gazda portáján semmi nem vesz kárba, az alma az egyik legértékesebb gyümölcsünk Erdélyben – fogalmazott portálunknak Simon Zoltán, a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agriculrura Egyesület mezőgazdasági szakembere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!