A kisgazdaságok almatermése nem annyira piacos kinézetű, de sokkal egészségesebb a nagyüzemi kínálatnál
Fotó: Makkay József
Vége az almaszüretnek, azonban a mintegy négyszázezer tonnás romániai almaterméssel komoly értékesítési gondok vannak. Az importalma által uralt beföldi piacon a helyi termesztésű gyümölcsök nehezen jutnak be az áruházláncok polcaira. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint ennek oka a hiányzó tárolókapacitás.
2023. október 28., 18:422023. október 28., 18:42
Az erdélyi zöldség- és gyümölcspiacokat ellepte a helyi gazdák almatermése. A néhány almafával rendelkező kistermelőktől az intenzív telepítéseken gazdálkodó agrárvállalkozókig igen színes felhozatallal találkozik a vásárló. A romániai nagyáruházak polcain azonban alig találni hazai gyümölcsöt: az alma- és körteválaszték zöme Lengyelországból érkezik.
Az üzletekben megtapasztalt ,,empirikus valóságot” némiképp cáfolják a nemzetközi adatok. Az Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériumának (USDA) statisztikái szerint
Az USDA nyári becslése szerint idén a romániai almatermesztő farmokról várhatóan 406 ezer tonna termést takarítanak be, ami 1 százalékos csökkenést mutat az előző 2-3 esztendő átlaghozamához képest.
Az erdélyi almatermés zöme kisebb gyümölcsösökből származik
Fotó: Makkay József
A statisztikák szerint tehát Románia viszonylag stabil almatermesztő ország, a hazai nagyáruházak polcain azonban ennek kevés nyomát látjuk. Szembetűnő viszont az európai uniós almapiac 31 százalékát megtermelő lengyel gazdák ,,nyomulása”. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2023 első öt hónapjában Románia 66 100 tonna almát importált 31,7 millió euró értékben.
Elméletileg tehát almából nem szorulna behozatalra Románia, az üzletek polcai mégis importalmával vannak tele.
Hiányzó tárolókapacitás. A gazdák többsége pincékben tárolja télire a gyümölcsöt
Fotó: Makkay József
A közép-erdélyi térség gyümölcstermesztését jól ismerő Simon Zoltán falugazdász – aki a Kolozs megyei Detrehemtelepen almatermesztéssel is foglalkozik – az ellentmondás okát abban látja, hogy Romániában kevés a zöldség- és a gyümölcsfélék tárolókapacitása. Hűtőházak hiányában a gazdák arra kényszerülnek, hogy az almabetekarítást követő egy-két hónapon belül a termést értékesítsék, a téli hónapokra csak minimális mennyiséget tárolnak.
A szakember szerint az áruházláncok uralta romániai piacot már hosszú évek óta ,,letarolta” az importalma, ezért nehéz ezt a trendet megfordítani.
,,Megfelelő tárolókapacitások híján az erdélyi termelők többsége termékeivel nem jut be a nagyáruházak polcaira. A gyümölcs- és a zöldségbeszállítókkal az áruházláncok szerződést kötnek, amiben az is meg van határozva, hogy hónapkra, illetve hetekre leosztva mekkora mennyiséget vár el az üzletlánc. Aki a folyamatos szállítást nem tudja vállalni, annak esélytelen áruházakba bekerülni, emiatt csak a kistermelői, illetve a nagybani piacokon tudja termékét eladni” – foglalja össze a hazai almatermesztők legnagyobb gondját a Kolozs megyei falugazdász.
így a gazda minimális haszonnal vagy önköltségi áron tudja csak értékesíteni a termést. Miközben az erdélyi alma íze, zamata, beltartalma felülmúlja az importalmák minőségét.
Az üzletekben megvásárolható gyümölcslevek. A kistermelői almalére is van kereslet
Fotó: Kisréti Zsombor
Simon úgy látja, van egyféle elmozdulás a helyi termékek irányába. Egyre több vásárló ismeri fel, hogy jobban jár, ha a helyi piacokról, a helyi termelőktől szerzi be télire a gyümölcsöt. Tapasztalata szerint
A kisüzemi vagy kistermelői alma ezért nem egyöntetű, nem annyira szép és formás, mint például a lengyelországi importgyümölcs. Aki ennek előnyeivel tisztában van, az a piacon eleve a ,,rozsdásabb”, pöttyösebb, vagy a féreg nyomait mutató almát keresi, mert az jóval kevesebb vegyszert tartalmaz, így a fogyasztása egészségesebb.
A szocialista országok almapiacát meghatározó romániai nagyüzemi almatermesztés helyét a kilencvenes évektől fokozatosan átvették a kisebb területen termelő agrárvállalkozók. Az állami mezőgazdasági vállalatok nagy telepítései mára lepusztultak. Ahol a fákat nem vágták ki, ott bozottenger, vagy semmit nem termő ,,almaerdő” uralja a tájat.
Az európai uniós pályázati pénzekből almafarmot létesítő gazdák többsége azonban 2-3-4 hektáros területeket ültetett be facsemetékkel. Simon Zoltán szerint az elmúlt tíz évben zömében almatelepítésre 50-60 ezer eurós pályázatokat nyertek el a gazdák, kiemelkedő esetben pedig százezer euró körüli összeget. Az uniós pályázatoknál ennél jóval magasabb a megfinanszírozható felső határ, azonban a termelőknek nincs elegendő forrása a 30 százalékos önrészre.
Simon Zoltán falugazdász Detrehemtelepen termel gyümölcsöt
Fotó: Facebook/Simon Zoltán
A Kolozs megyei falugazdász bizakodó a romániai almatermesztés jövőjével kapcsolatban.
Ha ennek a jelentősége tudatosodik az emberekben, akkor megváltozhatnak a vásárlói szokások is, és hangsúlyosan előtérbe kerül a hazai termék” – mutatott rá a Krónikának a mezőségi falugadász.
A szakember azt is nyomatékosította, hogy a jelenlegi értékesítési gondok ellenére is megéri almát termelni intenzív vagy félintenzív telepítéseken. A legszebb gyümölcsöt a gazda friss áruként értékesítheti, a maradékból almalevet tud préselni, vagy beörli cefrébe, és kifőzi gyümölcspálinkának.
A gyümölcstermesztő gazda portáján semmi nem vesz kárba, az alma az egyik legértékesebb gyümölcsünk Erdélyben – fogalmazott portálunknak Simon Zoltán, a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agriculrura Egyesület mezőgazdasági szakembere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Erdély helyszín is bekerülhet Donald Trump amerikai elnök és családja ingatlanportfóliójába: az értesülések és bennfentesek tájékoztatása szerint Kolozsváron készülnek jelentős ingatlanberuházásra.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio. Erdélyi üzemek is érintettek.
Románia újonnan kiépítendő nukleáris kapacitása 80 százalékát „elszívhatja” az a mesterségesintelligencia-gyár, amelynek megvalósítását nemrég jelentette be az Európai Bizottság, a bukaresti kormány pedig memorandummal „alapozta meg” az AI-gyárat.
A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
A jövő év első felében lezárul a Mega Image és a Profi fúziója – az Ahold Delhaize Csoport tagjai, a Mega Image és a Profi Rom Food 2026. március 31-től egyetlen jogi személyként működnek tovább, ám helyi márkáikat továbbra is megtartják.
Idén októberben 2024 azonos hónapjához képest átlagosan 8 százalékkal, 2025 szeptemberéhez viszonyítva 1 százalékkal nőttek a belföldi és exportértékesítési ipari termelői árak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályozásról – tájékoztatta az MTI-t a két uniós intézmény szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!