A kisgazdaságok almatermése nem annyira piacos kinézetű, de sokkal egészségesebb a nagyüzemi kínálatnál
Fotó: Makkay József
Vége az almaszüretnek, azonban a mintegy négyszázezer tonnás romániai almaterméssel komoly értékesítési gondok vannak. Az importalma által uralt beföldi piacon a helyi termesztésű gyümölcsök nehezen jutnak be az áruházláncok polcaira. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint ennek oka a hiányzó tárolókapacitás.
2023. október 28., 18:422023. október 28., 18:42
Az erdélyi zöldség- és gyümölcspiacokat ellepte a helyi gazdák almatermése. A néhány almafával rendelkező kistermelőktől az intenzív telepítéseken gazdálkodó agrárvállalkozókig igen színes felhozatallal találkozik a vásárló. A romániai nagyáruházak polcain azonban alig találni hazai gyümölcsöt: az alma- és körteválaszték zöme Lengyelországból érkezik.
Az üzletekben megtapasztalt ,,empirikus valóságot” némiképp cáfolják a nemzetközi adatok. Az Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériumának (USDA) statisztikái szerint
Az USDA nyári becslése szerint idén a romániai almatermesztő farmokról várhatóan 406 ezer tonna termést takarítanak be, ami 1 százalékos csökkenést mutat az előző 2-3 esztendő átlaghozamához képest.
Az erdélyi almatermés zöme kisebb gyümölcsösökből származik
Fotó: Makkay József
A statisztikák szerint tehát Románia viszonylag stabil almatermesztő ország, a hazai nagyáruházak polcain azonban ennek kevés nyomát látjuk. Szembetűnő viszont az európai uniós almapiac 31 százalékát megtermelő lengyel gazdák ,,nyomulása”. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2023 első öt hónapjában Románia 66 100 tonna almát importált 31,7 millió euró értékben.
Elméletileg tehát almából nem szorulna behozatalra Románia, az üzletek polcai mégis importalmával vannak tele.
Hiányzó tárolókapacitás. A gazdák többsége pincékben tárolja télire a gyümölcsöt
Fotó: Makkay József
A közép-erdélyi térség gyümölcstermesztését jól ismerő Simon Zoltán falugazdász – aki a Kolozs megyei Detrehemtelepen almatermesztéssel is foglalkozik – az ellentmondás okát abban látja, hogy Romániában kevés a zöldség- és a gyümölcsfélék tárolókapacitása. Hűtőházak hiányában a gazdák arra kényszerülnek, hogy az almabetekarítást követő egy-két hónapon belül a termést értékesítsék, a téli hónapokra csak minimális mennyiséget tárolnak.
A szakember szerint az áruházláncok uralta romániai piacot már hosszú évek óta ,,letarolta” az importalma, ezért nehéz ezt a trendet megfordítani.
,,Megfelelő tárolókapacitások híján az erdélyi termelők többsége termékeivel nem jut be a nagyáruházak polcaira. A gyümölcs- és a zöldségbeszállítókkal az áruházláncok szerződést kötnek, amiben az is meg van határozva, hogy hónapkra, illetve hetekre leosztva mekkora mennyiséget vár el az üzletlánc. Aki a folyamatos szállítást nem tudja vállalni, annak esélytelen áruházakba bekerülni, emiatt csak a kistermelői, illetve a nagybani piacokon tudja termékét eladni” – foglalja össze a hazai almatermesztők legnagyobb gondját a Kolozs megyei falugazdász.
így a gazda minimális haszonnal vagy önköltségi áron tudja csak értékesíteni a termést. Miközben az erdélyi alma íze, zamata, beltartalma felülmúlja az importalmák minőségét.
Az üzletekben megvásárolható gyümölcslevek. A kistermelői almalére is van kereslet
Fotó: Kisréti Zsombor
Simon úgy látja, van egyféle elmozdulás a helyi termékek irányába. Egyre több vásárló ismeri fel, hogy jobban jár, ha a helyi piacokról, a helyi termelőktől szerzi be télire a gyümölcsöt. Tapasztalata szerint
A kisüzemi vagy kistermelői alma ezért nem egyöntetű, nem annyira szép és formás, mint például a lengyelországi importgyümölcs. Aki ennek előnyeivel tisztában van, az a piacon eleve a ,,rozsdásabb”, pöttyösebb, vagy a féreg nyomait mutató almát keresi, mert az jóval kevesebb vegyszert tartalmaz, így a fogyasztása egészségesebb.
A szocialista országok almapiacát meghatározó romániai nagyüzemi almatermesztés helyét a kilencvenes évektől fokozatosan átvették a kisebb területen termelő agrárvállalkozók. Az állami mezőgazdasági vállalatok nagy telepítései mára lepusztultak. Ahol a fákat nem vágták ki, ott bozottenger, vagy semmit nem termő ,,almaerdő” uralja a tájat.
Az európai uniós pályázati pénzekből almafarmot létesítő gazdák többsége azonban 2-3-4 hektáros területeket ültetett be facsemetékkel. Simon Zoltán szerint az elmúlt tíz évben zömében almatelepítésre 50-60 ezer eurós pályázatokat nyertek el a gazdák, kiemelkedő esetben pedig százezer euró körüli összeget. Az uniós pályázatoknál ennél jóval magasabb a megfinanszírozható felső határ, azonban a termelőknek nincs elegendő forrása a 30 százalékos önrészre.
Simon Zoltán falugazdász Detrehemtelepen termel gyümölcsöt
Fotó: Facebook/Simon Zoltán
A Kolozs megyei falugazdász bizakodó a romániai almatermesztés jövőjével kapcsolatban.
Ha ennek a jelentősége tudatosodik az emberekben, akkor megváltozhatnak a vásárlói szokások is, és hangsúlyosan előtérbe kerül a hazai termék” – mutatott rá a Krónikának a mezőségi falugadász.
A szakember azt is nyomatékosította, hogy a jelenlegi értékesítési gondok ellenére is megéri almát termelni intenzív vagy félintenzív telepítéseken. A legszebb gyümölcsöt a gazda friss áruként értékesítheti, a maradékból almalevet tud préselni, vagy beörli cefrébe, és kifőzi gyümölcspálinkának.
A gyümölcstermesztő gazda portáján semmi nem vesz kárba, az alma az egyik legértékesebb gyümölcsünk Erdélyben – fogalmazott portálunknak Simon Zoltán, a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agriculrura Egyesület mezőgazdasági szakembere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!